Mattot kapott a hazudós Netflix

A vezércselben azt állították, hogy Nona Gaprindasvili, az első női sakk nagymester soha nem meccselt férfiakkal.

2020 legnagyobb sikersorozatának, A vezércselnek sokat köszönhet a sakkvilág. A széria hatására tömegek kezdtek el sakkozni, a bemutató utáni hetekben 170 százalékkal több sakktáblát adnak el a korábbi időszakhoz képest (az eBay-en 250 százalékkal nőtt meg a neten keresztül megrendelt sakk készletek száma), ráadásul a Chess.com online sakkjátékosainak száma is az ötszörösére nőtt.

Nem mindenki örült azonban ennek a hírverésnek, a sorozatban ugyanis futólag megemlítik, hogy Nona Gaprindasvili, az első női sakk nagymester – szemben a sorozat fiktív női sakkfenoménjával, Beth Harmonnal – korábban még nem állt ki férfiak ellen, ugyanis a Szovjetunió nem engedte, hogy a női sakkozók férfiak ellen játsszanak. Ez azonban nem igaz, a New York Times 1968-as címlapján például ez állt: 

Gaprindasvili kisasszony 7 férfit győzött le egy erős tornán.

A vezércselben használt sor valójában nem a sorozat alapjául szolgáló Walter Tevis regényből származik. A könyv ugyanis megemlíti, hogy Gaprindashvili más nagymesterekkel, azaz férfiakkal "sokszor megmérkőzött már", de nem olyan szintű versenyen, mint A vezércselben.

Gaprindashvili a svéd Ake Wall elleni győztes meccsen (Forrás: Getty Images)

 

A 80 éves, Tbilisziben élő Gaprindasvili annyira zokon vette a szériában elhangzott valótlanságot, hogy a Los Angeles-i szövetségi kerületi bíróságon keresetet nyújtott be. Ötmilliós kártérítést remélt a "pusztító hazugságnak tartott, sokmilliós közönség előtt elért eredményeit aláásó és lealacsonyító" kijelentés miatt.

Virginia Phillips, dél-kaliforniai szövetségi bíró most helyt adott a sakkmester keresetének, hiába védekeztek a Netflix ügyvédei az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított művészi szabadságra való hivatkozással, illetve azzal, hogy a sorozat elején egy felirat figyelmeztette a nézőket arra, hogy fikciós alkotásról van szó. A bíró szerint azonban

a fikciós formátum nem biztosít immunitást a perek alól, ha valós személyt ér becsületsértés.

Phillips egyetértett azzal is, hogy Gaprindasvilit úgy állítja be A vezércsel, mintha tényleg nem állt volna ki a férfiak ellen, miközben karrierje során 59 férfi játékossal mérkőzött meg.

A bíró elismerte, hogy a streamingszolgáltató a sorozattal a nemek közti egyenlőség ügyét akarta elősegíteni, de ezt úgy próbálta meg elérni, hogy egy valós személy teljesítményét elbagatellizálta, hogy a fikciós hősét még jobban felemelje.
London, International Chess Congres, 1965. január 1. (Forrás: Getty Images - Evening Standard)

 

A Netflix ügyvédei valószínűleg abban reménykedtek, hogy hasonló ítélet születik, mint a Viszály: Bette és Joan című sorozat kapcsán, ahol Olivia de Havilland perelte be az alkotókat becsületsértés miatt. Akkor a bíróság azt mondta ki, hogy senki sem birtokolhatja a történelmet, így akár ismeretlen, akár ismert személyről (esetünkben egy élő legendáról) van szó, az illető nem szólhat bele abba, hogy egy művészeti alkotásban hogyan jelenítik meg, az ugyanis az alkotó szuverén joga, amit az Alkotmány első kiegészítése véd (ami többek közt a sajtó- és szólásszabadságot szabályozza). Abban az esetben azonban nem konkrét tények elferdítését, hanem a valóságban el nem hangzott dialógusokat kifogásolta a felperes.

A Netflix nem kommentálta az ítéletet.

Via: Variety