Kabos Gyulának mindössze 54 év jutott, de legendás alakításaival örökre beírta nevét a magyar filmtörténelembe. Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Több mint negyven filmben játszott, olyan ikonikus alkotásokban, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, a Lila akác, a Fizessen, nagysád!, vagy a Lovagias ügy. 

Kann Gyula néven született 1887-ben Budapesten. Solymosi Elektől tanulta a színészmesterséget, pályája Szabadkán indult. Játszott Nagyváradon, majd a fővárosban, a Király Színházban, de az első világháború után fellépett szinte az összes budapesti színházban, köztük a Magyar Színházban, a Vígszínházban és a Belvárosi Színházban is.

Első színpadi fellépésére 1902. április 17-én került sor még statisztaként a Népszínházban. Egy operettben volt lámpavivő, izgalmában rossz helyre lépett, s a zenekari árokba zuhant. Mivel a brácsásra esett, így a zene is abbamaradt. Erre a következőképpen emlékezett vissza: "(…) így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikus figurát alakítottam.

Komikus volt, mert nevettek az emberek - tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat."

1919 márciusában Nagyváradon házasságot kötött Puhalag Máriával, akinek előző férje az olasz fronton esett el. Nyolcéves lánya, Gabriella, ezáltal Kabos nevelt lánya lett. Nem sokkal később született meg közös gyermekük, Kabos István György.

1931-ben megkapta a Hyppolit, a lakájban Schneider Mátyás szerepét, ettől kezdve ő lett a magyar filmgyártás legtöbbet foglalkoztatott művésze. Nyolc év alatt 45 filmben tűnt fel, de közben a színházat sem hanyagolta el. Egy rövid ideig, nyolc hónapig színigazgató is volt, a Fővárosi Művész Színházra átkeresztelt  Fővárosi Operettszínházat vezette.  Igazgatói vállalkozása azonban hamarosan megbukott és elvesztette vagyonát. Anyagilag később sem tudott talpra állni, filmszerepeket is azért vállalt, hogy az adósságait törlessze.  

1938. április 8., az első zsidótörvény után nem engedték színpadra lépni, és az erősödő antiszemitizmus miatt végül családjával az Egyesült Államokba települt. Amerikában alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget, a filmvállalatok közül azonban egyik sem alkalmazta. Utolsó évei keserűségben és teljes mellőzöttségben teltek. 1941 őszén egy kis brooklyni színházban játszott, amikor előadás közben rosszul lett. Hiába tiltotta el orvosa a színpadtól, továbbra is fellépett, és a harmadik rosszulléte után tüdőgyulladást kapott. 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban. 1996 novemberében temették újra a Farkasréti temetőben. 1997-ben posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremben részesült. 

Filmjei közül azokat gyűjtöttük most össze, amelyeket a következő néhány napban meg lehet valamelyik csatornán nézni, vagy elérhetőek streamingen.

Hyppolit, a lakáj (1931)

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka már a harmincas évek elején megszületett, és diadalútja, elsősorban Kabos Gyula és Csortos Gyula játékának köszönhetően, máig tart. Schneider Mátyás fuvarozó úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet a polgári család villájába. Hyppolit fenekestül felforgatja a család életét, átrendezi a lakást, az étrendet, a személyzetet, a társasági kapcsolatokat. Schneider úr tűri, de egyszer aztán elege lesz.

A második magyar hangosfilm – az első A kék bálvány volt Jávor Pállal – már bemutatásakor klasszikusnak számított, részben azért, mert a kor legjobb filmesei készítették a kor legnagyobb sztárjaival, részben mert két, egymással szemben álló társadalmi réteget is sikerült kifigurázni benne. (A film a Filmio-n is elérhető.)

 
Piri mindent tud (1932)

Kabos egy állástalan színészt alakít, aki szerény körülmények között él egy bérelt lakásban Budapesten szintén színész feleségével, Pirivel (Dayka Margit) és egy súgó barátjával (Rátkai Márton) együtt. Piri elindul, hogy női varázsát latba vetve kérjen fizetési haladékot a háziúrtól (Páger Antal). A háziúr anyósa összetéveszti a lakbérfizetési halasztásért folyamodó Pirit a férj megfigyelésével megbízott detektívnővel. Piri meg akarja szolgálni az anyóstól előlegként felvett pénzösszeget és a férj nyomába szegődik. A férj egyelőre ártatlan, de ha Piri nagyon akarja...

Érdekesség: a film kópiája a második világháború alatt elkallódott, és csak jóval később került elő.

Meseautó (1934)

Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat. Amikor a csinos lány egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a hölgyön, és úgy rendezi, hogy Vera "a szalon ajándékaként" megkapja a kocsit. Sőt, önkéntes sofőrként mellé is szegődik, mivel szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem ébred a sofőr iránt.

A filmet, amely egy filmtörténeti korszakot nyitott meg, 1934. december 14-én mutatták be, a kérdéses autó egy Horch 780-as cabriolet – és Kabos Gyula nélkül talán ez a vígjáték sem lett volna olyan kitörő siker. (A film a Filmio-n is elérhető.)

Az új rokon (1934) 

Esztáry Sándor feleségével, fiával, és felesége elszegényedett rokonaival éli egyhangú életét falusi kúriáján egészen addig, míg egy újabb szegény rokon, az Amerikában nevelkedett Kitty meg nem érkezik. Kitty modern gondolkodású lány, aki hamar beleszeretett Miklósba, a szépreményű, szegény ifjúba. Miután tudomására jut, hogy a fiúnak egy gazdag lányt kell feleségül vennie, Pestre szökik, és táncosnőnek áll egy mulatóba.

Kabos alakítja Sámson főpincért, akivel Kitty a vonaton ismerkedik meg, később pedig tőle kér táncosnői munkát.

Fizessen, nagysád! (1937)

Kabos egy pékinasból lett dúsgazdag malomtulajdonost alakít, akinek nagyon sok baja van az igazgatókkal, mert előbb-utóbb mindegyik elhanyagolja az ügyek intézését és beleszeret csinos lányába, Zsuzsiba. Péter, a külföldről nemrég hazaérkezett fiatalember, az új malomigazgató becsületszavát adja Fábrynak, hogy nem fogja a lánya kezét megkérni. Nagy ambícióval kezd munkához, de Zsuzsi minden alkalmat megragad, hogy megakadályozza ebben.

Kabos mellett olyan nagyságok szerepelnek még a filmben, mint Jávor Pál, Muráti Lili, Latabár Kálmán és Gombaszögi Ella.

Maga lesz a férjem (1937) 

Margit egy tengerparti nyaralás során rájön, hogy a férfiak inkább a férjes asszonyok társaságát keresik, ezért amikor az üdülőhelyről látja eltávozni dr. Dobokay Gábor ügyvédet, később az ő feleségeként mutatkozik be. Így megismerkedik egy gazdag amerikai fiúval, Bobbyval, aki komolyan udvarolni kezd neki, és később megkéri a kezét is. Margit igent mond, de megijed, amikor Bobby el akar menni a „férjéhez", hogy engedje elválni a feleségét, hogy ő elvehesse. Margit elhatározza, hogy mindent elmond Dobokaynak, és a segítségét kéri. Azt szeretné, ha eljátszaná, hogy ő a férje és „elválna tőle"

Kabos egy nagyon testhezálló szerepben Margit édesapját, dr. Balogh Elemér elmeorvost alakítja, aki bolondnak tartja mind Bobbyt, mind Dobokayt, ezért egyikhez sem hajlandó hozzáadni a leányát.