A WandaVízió és a Loki nagyot szólt, pedig a hallókészülékes íjász és a cserfes szuperhőslány duója még szerethetőbb.
2020 decemberében tucatnyi új sorozatot jelentett be a Disney. Ígéretesnek tűntek a Star Wars univerzumán belül játszódó különféle spin-offok, de a WandaVízió, a Loki, a She-Hulk vagy a Ms. Marvel is megmozgatta a rajongók fantáziáját. És bejelentették a Sólyomszemet is, amit valószínűleg még a legfanatikusabb Marvel-fanok is csak egy vállrándítással nyugtáztak.
A Jeremy Renner által alakított íjász soha nem tartozott a Bosszúállók társulatának legnépszerűbb tagjai közé, ami nem is meglepő. A karizmatikus szuperemberek és modelltestű félistenek között a baltaarcú Clint Barton szupererő helyett mindössze kiemelkedő íjászkészségét tudta felmutatni, annyi játékidő pedig nem jutott neki, hogy többdimenziós karakterré válhasson.
Az tehát nem lehetett kérdés, hogy van-e még mit elmondani róla egy külön sorozatban, csak az, hogy egyáltalán érdemes-e.
A Sólyomszem kreátora, Jonathan Igla ugyanazt a taktikát választotta, mint a WandaVízió és A Sólyom és a Tél katonája alkotói, vagyis
„egyet fizet, kettőt kap”-akciót csinált.
A címben ugyan egyedül szerepel Clint Barton, a szériában azonban csak társszereplő Kate Bishop mellett, aki a képregényes univerzumban már átvette a stafétát a Bosszúállók Sólyomszemétől.
A sorozat is az ő flashbackjével indul: 2012-ben a kislány szemtanúja az első Bosszúállók-filmben látható New York-i csatának, de őt nem Thor vagy Vasember nyűgözi le, hanem egy szuperképességek nélküli férfi, aki nyilak segítségével száll szembe a szörnyekkel. Felnőve Kate is kitanulja az íjászatot, de közben fogalma sincs, hogy mihez kezdjen magával. Lázadozik az anyai szigor és anyja (Vera Farmiga) új vőlegénye, Jack Duquesne (Tony Dalton) ellen, akit gyanúsnak tart, ezért nyomozni kezd utána.
A Netflix New Yorkban játszódó Marvel-szériáihoz hasonlóan a Sólyomszemben sem a világ sorsa a tét, az akciók is földközelben zajlanak, és a konfliktusok is realistábbak. Az alkotók nem találják fel a spanyol viaszt, egyszerűen csak időt és teret adnak a két főhős kibontakozásának. Kate eleinte lelkes kölyökkutyaként lohol példaképe nyomában, a megfáradt, félig süket Barton pedig próbálja letörni a fiatal lány szuperhős-ambícióit.
Kétfős csapatuk dinamikája a Shane Black-filmek furcsa párosait idézi, de a vicces zrikálásokat drámaibb pillanatok ellenpontozzák.
Sólyomszem ugyanis látványosan szenved: SPOILER! még mindig nem heverte ki Natasha Romanoff elvesztését, magát hibáztatja a haláláért, és a kibontakozó rejtély szálai is saját feldolgozatlan múltjába vezetnek.
A hat epizódból álló sorozat persze nem fordul át bergmani drámába, hiszen kapunk néhány kisebb kaliberű, de szellemes ötletekkel teli akciójelenetet, a képregényből ismert karakterek közül is beköszön néhány (Echo, Swordsman), a fináléban pedig megérkezik a Fekete Özvegyben bemutatott Yelena (Florence Pugh), úgyhogy a Marvel moziuniverzum is épül tovább az előre lefektetett precíz menetrend szerint. Sőt, a Sólyomszem megteszi azt is, amire Natasha Romanoff saját filmje képtelen volt: méltó búcsút vesz a Scarlett Johansson által alakított karaktertől.
És persze Clinttől is, aki Murtaugh őrmesterrel szólva „túl öreg már ehhez a sz*rhoz”, és egyébként is megérdemli, hogy visszavonulhasson a családjához. A szerethetően szertelen Kate Bishop tökéletes utóda, de nemcsak a karakter, hanem a színész is: Hailee Steinfeld egyszerre hozza az öntudatos szuperhősjelöltet és a megszeppent tinédzsert, Florence Pugh-val közös jelenetei pedig olyanok, mint Pugh orosz akcentusa:
fergetegesen viccesek.
A Sólyomszem ezzel együtt sem biztos, hogy kiemelkedne a Marvel-tartalmak dömpingjéből, ha nem lenne még egy különlegessége. A cselekménye decemberben játszódik, ami ebben az esetben nem mellékes körülmény, mert meg is határozza a széria hangulatát. New York karácsonyra készülődik, a város már feldíszítve, Clint is azért akarja minél gyorsabban megoldani az ügyet, hogy hazaérjen szentestére, és a végső nagy akciójelenetben is szerepet kap egy óriási karácsonyfa.
De ami fontosabb, a (fogadott és az igazi) család témájának beemelésével az ünnep szellemisége is áthatja a szériát. A Sólyomszem ennek köszönhetően