Mel Gibson filmje eléggé ellentmondásos, mert egyfelől  nagyon megrendítő, hiszen a keresztény ember gyaníthatóan nemigen szokott belegondolni, hogy Jézusnak micsoda borzalmakat kellett kiállnia megkínzatása és keresztre feszítése során - maga a megfeszítés is afféle szimbólumként élhet az emberben -, másfelől Gibson egy beteg állat, akit filmjeiben rendre megkínoznak (Halálos fegyver, Összeesküvés-elmélet, Visszavágó, A rettenthetetlen), és mintha örömét lelné a szélsőséges erőszakban. Ha eltekintünk a film tárgyától, a Passió nem más, mint egy gyomorforgató horrorpornó, kéjes tocsogás a test megcsonkításában.

És lehet, hogy ez egy mélyen vallásos ember őszinte filmje, amiben pusztán azzal szembesít minket, hogy Jézusnak mindezt ki kellett állnia értünk, de nem lehet elkendőzni azt sem, hogy a korábban rokonszenves Gibsonról kiderült, hogy zsidózó, agresszív, nőverő alak. A szélsőségig tolt erőszakon túl mást nemigen láthatunk két órán keresztül, és elég nagy pácban van az emberiség, ha a szenvedéstörténetet így kell a hívők orra alá dörgölni, hogy egyáltalán felfogják annak kegyetlenségét. Talán ezért is tolja túl a film az erőszakot, hiszen gyaníthatóan ennyi gyötrelemnek már a töredékébe is belehalna bárki.

No de lássunk inkább néhány érdekességet A Passióról.

• Latinul és arámi nyelven beszélnek a filmben, és Gibson nem akarta, hogy feliratozzák, mert azt szerette volna, hogy a néző inkább lelkiekben fogadja be a látottakat, de az észszerű kereskedelmi megfontolások miatt - az amerikaiak még feliratos filmeket sem néznek, mi lett volna, ha még módjuk sem lett volna rá, hogy értsék a szöveget - beadta a derekát. 
• Végül nem kellett attól tartani, hogy a film megbukik: egészen Az ébredő erőig A Passióra kelt el a legtöbb jegy elővételben.
• Gibson első jelöltje Jézus szerepére nem Jim Caviezel, hanem Macaulay Culkin volt, ám a próbafelvételek során kiderült, hogy túl fiatal hozzá.
• Caviezel több sérülést is szerzett a forgatáson: kifordult a válla, mert a cipelés közben ráesett a kereszt, a korbácsolás során is szerzett sebeket, a megfeszítés utáni jelenetek egyikében, már a kereszten függve belecsapott a villám, ami látható nyomot hagyott a testén, illetve szintén a kereszten az oxigénhiány miatt elkezdett kékülni - ez okozta egyébként a megfeszítettek halálát. A balesetek és sérülések - a villámcsapás kivételével - láthatók is a filmben.
• Jan Michelini rendezőasszisztensbe kétszer is belecsapott a villám.

• Gibson eredetileg nem akarta, hogy legyen a filmnek aláfestő zenéje.
• A közhiedelemmel ellentétben Malajziában nem tiltották be a filmet, a keresztény közösség számára vetítették, a jegyeket pedig templomokban árulták.
• Maia Morgenstern, aki Máriát játszotta, csupán hat évvel idősebb Caviezelnél.
• Gibson minden forgatási nap reggelén a régi, azaz a II. Vatikán Zsinat előtti rítusú, latin nyelvű, úgynevezett tridenti misét celebráltatott. Az 1545 és 1563 között tartott Tridenti Zsinaton rögzítették a latin liturgia legrégebbi változatát, az ún. római liturgiát mint hivatalos szentmise szertartást. Ezt a hagyományt újította meg a II. Vatikáni Zsinat: a korábban latin nyelvű liturgiát mindenhol saját nemzeti nyelven celebrálják, illetve szertartás során a pap és a hívők egymásnak felelgetésével aktívan bevonták a közösséget.
• A filmet eljuttatták II. János Pál pápához, aki állítólag úgy sommázta véleményét, hogy "az, ami volt", azaz, hogy szerinte hatásos és hű bemutatása Krisztus szenvedésének. Állítását később cáfolták, aztán nem, aztán megint - így végül az sem biztos, hogy a pápa egyáltalán megnézte-e a filmet, és többen puszta - erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető és olcsó - marketingfogásnak tekintették. A Vatikán az ügy lezárásaként nyilatkozatot adott ki, miszerint A Passió egy, a történelmi tényekre és az evangéliumokra támaszkodó művészi alkotás, és a pápának nem szokása művészi alkotásokat nyilvánosan kommentálni, hiszen azoknak számos értelmezése lehetséges.