1. Az Apokalipszis most az „elátkozott forgatások” állatorvosi lova. Francis Ford Coppola 1979-es kultfilmjében Martin Sheen alakítja Willard századost, akit a CIA azért küld Vietnám és Kambodzsa dzsungeleibe, hogy likvidálja Kurtz ezredest (Marlon Brando), aki teljesen megőrült: saját birodalmat épített, ahol istenként tetszeleg a helyiek előtt, ezenkívül kíméletlen magánhadsereget tart fenn. A Kurtz ezredeshez vezető út a főhős számára igazi apokaliptikus rémálom – de az volt a film forgatása is.

A hathetesre tervezett munka tizenhat hónapig tartott a Fülöp-szigeteken, a szélsőséges időjárás tönkretette a drága díszletek egy részét, nagyon hosszú ideig tartott a vágás, a film premierjét pedig többször is elhalasztották. Marlon Brando túlsúlyosan jelent meg a forgatáson, és egyáltalán nem volt együttműködő a rendezővel; de Martin Sheen is egy igen nehéz és problematikus korszakát élte ekkoriban (erre még kitérünk lentebb részletesebben is), olyannyira, hogy a forgatáson szívrohamot kapott.

2. Akár hiszed, akár nem, bizony az Apokalipszis most is könyvadaptáció! Sok olyan kultfilm van, amiről talán elsőre nem is gondolná az ember, hogy egy-egy bestseller alapján készült. Ilyen többek közt a Rambo, a Die Hard, A majmok bolygója, A cápa, a Farkasokkal táncoló, A rózsa neve, a Jumanji, a James Bond-filmek fele, sőt a Psycho, a Ben-Hur és a Madarak is! Az Apokalipszis most történetéhez fő inspirációként Coppola és John Milius forgatókönyvíró

Coppoláék a kisregény mellett merítettek még Michael Herr Dispatches című könyvéből, Joseph Conrad Lord Jimjének 1965-ös filmfeldolgozásából (ennek A sötétség mélyénhez hasonlóan szintén Charles Marlow a főhőse), és Werner Herzog Aguirre, Isten haragja című filmjéből is.

3. Eredetileg nem is Marin Sheen alakította volna Willard századost. Hanem Nick Nolte, aki saját bevallása szerint egyetlen szerepet sem akart még soha annyira, mint ezt – így aztán rettenetesen csalódott volt, amikor Coppola először Steve McQueent, aztán Harvey Keitelt választotta főszereplőnek. Amikor kiderült, hogy McQueenből és Keitelből sem lesz Willard százados, Nick Nolte továbbra is abban reménykedett, hogy ő lesz a befutó, de végül Martin Sheen lett az.

De csak miután Tommy Lee Jones, Keith Carradine és Clint Eastwood sem vállalták el a szerepet,

mert egyik színésznek sem igazán fűlött a foga az Egyesült Államokon kívüli helyszíneken zajló forgatáshoz. Coppola ráadásul korábban Al Pacinónak is felajánlotta a lehetőséget, de ő sem akart hetekre elutazni a világ túlsó felére, ráadásul attól is félt, hogy megint megbetegszik a dzsungelben, mint amikor a Dominikai Köztársaságban forgatta Coppolával a Keresztapa 2-t.

4. Kurtz ezredes szerepére sem Marlon Brandót nézték ki eredetileg. Jack Nicholson, Robert Redford és James Caan egyaránt esélyes volt Kurtz ezredes és Willard százados szerepére is, de Coppola Orson Wellesnek és Lee Marvinnak is felajánlotta Kurtz megformálásának lehetőségét. Mindannyian visszautasították a rendező ajánlatát.

5. Marlon Brando nem volt túlságosan együttműködő a forgatáson. A Kurtz ezredes szerepét elnyerő színészóriásnak valójában fogalma sem volt róla, milyen filmre is szerződött le, mert igazából csak a 2–3 millió dollárra rúgó sztárgázsi miatt mondott igent a rendezőnek. A forgatásra súlyosan elhízva állított be (40 kilóval volt kövérebb, mint amilyennek Coppola utoljára látta!), a szobájából sem nagyon volt hajlandó kimozdulni, a forgatókönyvbe pedig még csak bele sem nézett. Coppola kénytelen volt neki hangosan felolvasni A sötétség mélyén fejezeteit, hogy Brandónak azért legyen némi fogalma arról, mire szerződött; de a színész még így is sokat improvizált a forgatáson.

6. Dennis Hopper sem volt a helyzet magaslatán a forgatás alatt. A film kattant fotósát alakító színésznek nem nagyon írtak szöveget. Bár ha kapott volna ő is forgatókönyvet, azzal sem mentek volna túl sokra, mert a Szelíd motorosok sztárja annyi kábítószert fogyasztott a forgatáson, hogy egyetlen betűt sem tudott volna megjegyezni. Így aztán jórészt végig rögtönzött.

7. Tényleg érezni lehetett a forgatáson a napalm szagát. Abban a jelenetben, amelyikben a félmeztelen Kilgore hadnagy (Robert Duvall) szörfözni készül, miközben napalmmal szórják meg a vietnámi falucskát és a környező dzsungelt, a stáb is „érezte a szagát”. Coppoláék ugyanis tényleg felgyújtották az őserdőt, és a harci járművek is mind igaziak voltak!

8. A nyitójelenetben látható ámokfutás eredetileg nem is így szerepelt a forgatókönyvben. Willard kapitány a film legelején delíriumos állapotban, Doors-dallamokra vedel és karatézik egy szobában, összetöri a tükröt, aztán pedig véres kézzel, pucéran fetreng a tiszta ágyneműn. A jelenet érdekessége, hogy Martin Sheen valóban részeg volt a felvételekor, ráadásul az, hogy lebokszolja a szobában lévő tükröt, aztán a felsebesedett kezével összevérez mindent, eredetileg nem is volt benne a forgatókönyvben. A rendező le is akarta állítani a felvételt a komoly sérülés láttán, de az akkoriban magánéleti gondokkal és saját démonaival küzdő sztár könyörögni kezdett neki, hogy vegye csak tovább kamerával az ámokfutását, hátha hasznosítani tudja majd a végeredményt.

9. Itthon a Filmvilágban két terjedelmes cikkben is elemezték a filmet. Miközben az Amerikai Egyesült Államokban 1979. május 10-én került mozikba az Apokalipszis most, Magyarországra csak egy évvel később, 1980 tavaszán jutott el. Az 1980/4-es Filmvilág rögtön két, több oldalas, képekkel teletűzdelt dolgozatban boncolgatta Coppola klasszikusát a Pro és kontra rovatban. Takács Ferenc többek közt ezt írta:

Két rétege van tehát a filmnek: egy Michael Herr-rétege és egy Joseph Conrad-rétege. Az előbbi feltétlen siker: Coppola látomását a vietnami háborúról hibátlanul közvetíti a félelmetes látvány, a példátlan technikai felkészültséggel megoldott jelenetek és képek (Vittorio Storaro operatőri munkája). Az utóbbi, a második réteg kudarc: kétbalkezes és sznob irodalmiaskodás, ízlésficam.

Gábor Pál pedig így vélekedett:

Első látáskor a film lenyűgözött és taszított. Annyira zavart, hogy Coppola a második részben tudatosan stílust vált, a háború szürrealista látomássá válik, hogy azt mondtam: akkor inkább a Szarvasvadász, pedig annak üzenete a vietnami háborúról hazug, erkölcstelen és sunyi, de legalább filmnyelvileg egységes. Zavart a fesztivál-bemutató körüli óriási reklámhadjárat is, amitől mint nézőnek a filmhez való viszonyom alárendeltséggé vált. Mindennek ellenére szakmailag mégis lenyűgözött.

10. Többféle változat is létezik a filmből.  A mozikban annak idején 159 perces játékidővel vetítették az Apokalipszis mostot, de a United Artists stúdió kérésére számos jelenet kivágása után készült belőle egy 145 perces verzió is. Coppola 2001-ben ugyan összevágott az eredeti nyersanyagokból egy 195 perces rendezői változatot, de ezt még ő is túl hosszúnak érezte. A Végső vágásnak nevezett változat 183 perces lett, és a rendező a 2019-es New York-i Tribeca Filmfesztiválon megtartott premieren úgy nyilatkozott róla, hogy ezt a verziót érzi leginkább a sajátjának.