1. Nem csalás, nem ámítás: A tökéletes trükk egy könyvadaptáció! Számos olyan kultfilm van, amiről elsőre talán nem is gondolná az ember, hogy egy sikerregény alapján készült. Sőt, másodjára sem! Ilyen a régi nagy klasszikusok közül a Psycho, a Ben-Hur, a Madarak, A majmok bolygója, A cápa és az Apokalipszis most, de a Rambo, a Die Hard, a Farkasokkal táncoló, A rózsa neve, a Jumanji és természetesen a korai James Bond-filmek szinte mindegyike. Christopher Nolan 2006-is kultfilmje, A tökéletes trükk, ami eredetileg The Prestige címen futott az amerikai mozikban, Christopher Priest azonos című 1995-ös regényén alapul. A kötet a film külföldi sikere és a januári hazai premier után magyar nyelven is megjelent A tökéletes trükk címmel, 2007-ben, a Delta Vision kiadó gondozásában .

2. A könyv és a belőle készült filmváltozat egy kicsit eltér. A regény és a film is a XIX. századvégi London két fiatal, feltörekvő bűvészének történetét meséli el. A feltűnő és kifinomult Robert Angier (Hugh Jackman) a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden (Christian Bale) pedig igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje a közönséget. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, ám amikor egy nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat – bármi áron!

Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük, tragédiák sorát indítva el...

A könyv és a film egyik alapvető különbsége, hogy míg az eredeti regény egy modern korba helyezett kerettörténettel indít, Nolanék filmje úgy kezdődik, hogy Alfred Borden az akasztására vár. A filmben pedig azután alakul ki a halálos rivalizálás a két bűvész között, hogy Angier imádott felesége egy balul sikerült mutatvány közben meghal Borden miatt. Christopher Priest regényében viszont eredetileg nem halt meg a feleség, „csak” olyan súlyosan megsérült egy bűvészmutatvány közben, hogy elvetélt. A könyvben emellett sokkal hangsúlyosabb a spirituális szál – a mozifilmnél Angier Teslánál tett látogatása előtt lényegében fel sem merül a gyanútlan nézőben, hogy a látottaknak természetfeletti magyarázata lehet. 

3. Eredetileg nem is Christopher Nolan rendezte volna A tökéletes trükköt. Christopher Priestet ugyanis elsőként egy híres brit tévés rendező, Julian Jarrold, valamint Sam Mendes, az Amerikai szépségért pont akkoriban Oscar-díjra jelölt (később Oscar-díjas) direktor kereste meg azzal, hogy megfilmesítenék a regényét. Csakhogy Valerie Dean producer Christopher Nolannek is figyelmébe ajánlotta a könyvet. Priest már majdnem Mendes tenyerébe csapott, és megköttetett az üzlet, amikor Nolan elküldte VHS-kazettán egy motoros futárral az írónak első (és akkor még egyetlen) mozifilmjét, az 1998-ban bemutatott A csapdát (a 2000-es Memento ekkor még csak az utómunkálatoknálk járt).

Az író döntésében a fentiek mellett az is komoly szerepet játszott, hogy egy fiatal, feltörekvő és bizonyítani akaró filmrendezőt akart támogatni a brit filmgyártás Hollywoodot is megjárt, Oscar-várományos profijával szemben.

4. A forgatókönyv megírása hosszadalmas munka volt: kisebb-nagyobb megszakításokkal hat éven át tartott. Christopher Nolannek csak 2000 októberében jutott először ideje rá, hogy elolvassa Christopher Priest regényét – épp Londonban volt a Memento promóciós körútján, amikor Highgate környékén bóklászva felvázolta a filmváltozattal kapcsolatos ötleteit testvérének, Jonathan Nolannek (Londonnak ez az elővárosa később a filmbe is bekerült). Egy évre rá tudták megvenni a jogokat, de Christopher Nolan ekkor már annyira el volt foglalva az Álmatlanság utómunkálataival, hogy megkérte az öccsét, segítsen be a forgatókönyv megírásába. Ez a közös munka végül éveken keresztül húzódott – maga a forgatás pedig csak jóval később, 2006 januárjában vette kezdetét.

5. Amerikai épületek segítségévek keltették életre a viktoriánus Londont.  Bár a Nolan testvérek mindketten londoni születésűek, mégsem itt forgatták le a századfordulós Londonban játszódó kosztümös filmjüket, hanem Los Angelesben. A kaliforniai nagyváros színházi negyedét ugyanis sokkal „viktoriánusabbnak” ítélték, mint London saját viktoriánus épületeit, így az egymással vetélkedő két szemfényvesztő valójában a Los Angeles Theatre-ben, a Palace Theatre-ben, a Los Angeles Belascóban és a Tower Theatre-ben, valamint a Universal stúdió udvarán felhúzott színpadi díszletben lépett fel (utóbbi helyszín azokban a jelenetekben látható, amelyekben beleshetünk a bűvészek kulisszái mögé). Emellett a coloradói Osgood Castle-ben is forgattak.

6. A filmbéli presztízsharc és a konkurencia trükkjeinek lenyúlása nem volt ritka az igazi bűvészek között sem. A valóságban is létező Viktória-korabeli mágus, Chung Ling Soo például (akit a filmben Chao Li Chi alakított) tényleg örökös vetélytársától, Ching Ling Foo-tól lopta el A tökéletes trükkben is látható akváriumos mutatványt. Chung Ling Soo azonban valójában sosem volt „nagy kínai varázsló”: egy New York-i születésű bűvész, bizonyos William Robinson bújt bele évtizedekre ebbe a szerepbe, és járatta a bolondját az egész világgal, mígnem utolsó, 1918-as fellépésén halálosan megsebesült.

A magyar származású Weisz Erik, ismertebb nevén Harry Houdini, „a Bilincsek Királya” pedig 1915-ben egyszerre turnézott Los Angelesben szintén szabadulóművésznek állt öccsével, a Hardeen néven fellépő Weisz Dezsővel. Bár a családi viszálykodásra éhes közönséget mindketten azzal ámították, hogy el fogják árulni a másik legnépszerűbb bűvésztrükkjeinek titkát, a valóságban a két testvér egyáltalán nem volt rosszban: kettejük vetélkedése csak a korabeli PR része volt. A filmben David Bowie által megformált Nicola Tesla viszont igazi nagy riválisként tekintett Thomas Edisonra  – korszakalkotó elektromos találmányaik és úttörő elektromágneses kísérleteik miatt sokak szemében tűnhetett úgy, hogy ők a középkori mágusok és alkimisták modern kori leszármazottai.

7. Nolan két olyan filmet is forgatott, amelyben nagyon fontos szerepe van egy érmét pörgető fickónak. 2006-ban A tökéletes trükkben Christian Bale Alfred Bordenje volt ilyen, míg a 2008-as A sötét lovagban Aaron Eckhart Harvey Dentje, akiből később az ördögi Kétarc lett.

8. Az eredeti regény szerzőjének nagyon bejött a művéből készült filmadaptáció. Olyannyira, hogy Christopher Priest egy interjúban egyszer ezt nyilatkozta a Nolan testvérek munkájáról: 

 Egy nem mindennapi és briliáns forgatókönyv, a regényem magával ragadó adaptációja.

9. A tökéletes trükk a PORT.hu olvasói szerint a világ 35. legjobb filmje. A felhasználói értékelések alapján dinamikusan frissülő TOP100-as listánkon legalábbis ezt a helyezést érte el, olyan kultikus alkotásokat előzve le, mint az Esőember, a Terminátor, A bolygó neve: Halál, A bárányok hallgatnak, a Ryan közlegény megmentése , a Ponyvaregény vagy az Indul a bakterház.

10. Mit írt a Filmvilág anno A tökéletes trükkről? A nagy múltú, patinás szaklap a rendszerint nyúlfarknyi minikritikáknak helyt adó Láttuk még rovatban egy meglepően hosszú, majdnem egész oldalas cikket szentelt Christopher Nolan bűvészes blockbusterének. Pápai Zsolt igen lelkesen írt a filmről a magazin 2007/1-es számában:

Bár mindeddig kerülte a divatos műfajkevercseket (a Memento szikár neonoir, az Álmatlanság thriller, a Batman fantasy volt), ezúttal valós alapokat sem nélkülöző sci-fi–thriller-zanzát forgatott. Ez filmje egységének kárára vált ugyan, de sokat hozott a konyhára a látványvilágot illetően, A tökéletes trükk Nolan vizuálisan legingerlőbb mozija. Ráadásul a történetvezetés is tartogat meglepetéseket. A Memento óta az idővel való játék mesterének számító szerző most is elegánsan vezette elő a sztorit, párhuzamosan futó flashbackek segítségével olyan szerkezetet alkotott, amelyben a két főszereplő egymáshoz fűződő ellentmondásos viszonya tükröződik.