A bakiparádé a szilveszteri összeállítások elmaradhatatlan műsorszáma, a Budapest TV pedig már-már túlságosan hálás alapanyagot szolgáltatott ehhez. Már csak azért is, mert az ominózus csatornán az ún. profi pillanatok voltak a természetellenes műsorelemek. Ezért csupán a bőség zavara volt az egyetlen olyan tényező, mely megnehezítette, hogy összegyűjtsünk öt örökérvényű bakit az BPTV történetéből. (A fair play jegyében Anettka telefonos műsorait hanyagoltuk az összeállítás során.)
Dávid Sándor fenyíti a technikust
Bár Dávid Sándor táncdalénekes hangja még egy alaszkai nősténygrizzly tundrabugyiját is képes lenne átnedvesíteni, ne higgyük, hogy énekesünk 0-24-ben egy harangvirág lelkű amorózó: ha művészetét fenyegetve érzi, akkor bizony képes pártállami gyomorideg előidézésére. A Budapest TV technikusa – már ha nem erős ez a titulus – mindezt saját bőrén tapasztalja meg, amikor a nyerőautómatának nézi a vezérlőpultot, és a három egymás mellé pörgetett cseresznye reményében fékevesztetten kapcsolgat a kamerák között. A művész urat pedig szemlátomást frusztrálja, hogy nem tud gleccserolvasztó tekintettel koszorúér-elzáródást generálni célközönségének körében. Majd robban a bomba, a technikus pedig vélhetőleg felszabadulásként élné meg, ha egy fekete Volga vinné el a helyszínről.
Lexike küzdelme az Anettka Szpész Prodzsekttel
A következő tömeges médiatörténeti angolnapusztulás előidézőjéről, Lexikéről csupán annyit tudunk biztosan, hogy az Anettka Médiaiskola felfedezettje volt, és hasonló orgánummal bírt, mintha Miki Egér Vito Corleonét próbálta volna imitálni. Lássuk be, ebből a helyzetből nehéz lett volna előnyt kovácsolni, Lexike pedig kósza kísérletet sem tett erre. Azért mentségére szóljon hogy, a következő, klasszikussá érett bejátszásban többszörös ellenszélben volt kénytelen szökdelni a magyar nyelv aknamezején: a címben foglalt nyelvtörő mellett a technika nonstop szolgálatban lévő ördöge és a műsoridő is ellene dolgozott, melynek köszönhetően pl. sosem tudjuk meg, milyen kérdést szegezett volna a kutya- és cicabarát nézőknek.
A paranormális tapsvihar
(Hiteles információk híján a következő leírás több tárgyi tévedést is tartalmazhat, az érintettektől ezúton is elnézést kérünk!) Miután Hajgató-Vackor Rezsőné a "Darumadár kölkedzett a mármarosi hidroglóbusz tetején" című magyarnótájával megnyeri a 21. Bütykös Murmuc Dalversenyt, egy természetfeletti hanghatás fültanúi lehetünk: miközben a művésznő egy komplett botanikus kertet vesz át a közönségtől, a taps ritmusa meg-megbicsaklik, miközben ugyanaz a hegedűeffekt többször is felharsan a háttérből. Talán hitelesebb lett volna, ha szimplán rákeverik egy riói Rolling Stones-koncert közönségzaját.
A megilletődött ceremóniamester
A következő felvétel vélhetőleg ugyanazon a magyarnóta-Mortal Kombaton készült, mint az ezt megelőző, és legalább olyan örökérvényű. A műsorvezető lányos zavarában – mintha csak David Bowie-t interjúvolná meg – először a Béla névvel illeti B. Lakatos György nótaénekest, majd voltaképpen helyesen korrigál „Gyuri bátyámra”, ám a riportalany kifogást emel a bizalmaskodó formula ellen. A mélyinterjú a későbbiekben sem válik oldottabb hangulatúvá, György bátyánk ugyanis egy olasz hasbeszélő bábu lazaságával válaszol a kérdésekre.
Robelin jósnő tisztuló légútjai
Az ország Rózsa Gyurija a telefonos műsoros vízivás Usain Boltja volt, elképzelhetetlen lett volna, hogy élő adásban fuldokoljon az asztalra készített dihidrogén-monoxidtól. Ám ha ez mégis bekövetkezik, senki nem vethette volna a szemére, hogy nem látta előre a kínos momentumot. Egy jósnő esetében azonban már egy fokkal érvényesebbnek tűnik az efféle vád, ugyanakkor korántsem a legjobb reklám számára. Bár a következő klasszikus felvételt elnézegetve a legkevésbé sem egyértelmű, hogy klasszikus cigányút okozta-e a kellemetlen reakciót, netán a tréfás kedvű operatőr kóser szilvát töltött a poharába, vagy szimplán a telefonáló monológja késztette rá, hogy élő párakaput játsszon a stúdióban.
