8 dolog, amit nem tudtál a Mad Max: A harag útjáról

Mennyi nyersanyagot kellett megvágni? Hány éve tervezték a filmet? Miért nem Mel Gibson volt Mad Max?

A Mad Max: A harag útja méltó folytatása az eredeti Mad Max-trilógiának, nem véletlenül, egészen elképesztő mennyiségű munka van benne. George Miller legutóbbi filmje néhány érdekes számban kifejezve.

Három hónapon át nézték a nyersanyagot

A filmet a rendező, George Miller felesége, Margaret Sixel vágta, akinek elég sok dolga volt vele. Összesen 470 órányi nyersanyagból kellett ugyanis dolgoznia. Csak az, hogy alaposan végignézze az egészet három hónapjába telt. Hogy Miller miért bízta a feleségére a vágást, aki korábban sosem dolgozott akciófilmen? Pont ezért, azt mondta, hogy ha egy rutinos, akciófilmeket vágó férfi csinálta volna meg a munkát, akkor nem lett volna benne semmi különleges.

Az effektek 80 %-a valódi

Azért is volt olyan őrült mennyiségű nyersanyag, mert Miller nem akart egy komputeranimált díszletek és robbanások között játszódó filmmel előállni. A Max Max negyedik részében látható effektek 80 %-a klasszikus trükk volt, az ugratások, a robbanások, az ütközések, a kaszkadőrmutatványok nagy részét valóban megcsinálták. Ezért is lett annyira látványos és életszagú az egész film, amennyiben életszagú lehet egy olyan alkotás, ami az élet szinte teljes kipusztulása után játszódik.

60 kilós gitár

A ténylegesen előadott őrült jelenetekre az egyik legjobb példa az a rész, amikor a Halhatlan Joe vezette üldözőcsapat egyik járművén egy zenész gitározik egy olyan hangszeren, ami lángnyelveket lő. A jelenetnél használt speciális gitár közel hatvan kilós volt, és valódi lángnyelveket lőtt, amit a gitáros, egy Iota néven ismert ausztrál zenész kezelt a tremolókar mozgatásával.

Húsz éven át dédelgetett filmterv

George Miller a harmadik Max Max után tíz évvel, 1995-ben szerezte vissza a Warnertől a Mad Max filmjogait. Nem sokkal később elkezdett a fejében összeállni a negyedik film. Már a forgatást is eltervezték 2001-re, de a szeptember 11-ei terrortámadás mindent megváltoztatott. Az USA dollár beszakadt az ausztrál dollárhoz képest, Millerék filmje hirtelen túl drága lett. Két évvel később újra nekifutottak, ekkor viszont az ausztrál forgatási helyszínt elmosta egy vihar. Így kötöttek ki Namíbiában, ahol viszont a közben kitört iraki háború nehezítette meg a munkát, egészen pontosan a Namíbiába eljutásban okozott komoly logisztikai gondokat a háború.

Miller már nagyjából letett arról, hogy valaha elkészül a negyedik rész, 2006-ra szinte kizártnak tartotta, hogy összejön a dolog. Már tudjuk, hogy másképp alakult az élet, néhány vargabetűt követőten 2009 körül elkezdett összeállni a negyedik film. A forgatás természetesen jó sok évet csúszott, többek között újabb természeti problémák miatt, nevezetesen, hogy a forgatási helyszínül kinézett ausztrál sivatagos területen elkezdtek növények nőni, így végül visszatértek a korábban elvetett Namíbiához, ahol végül tényleg leforgatták a filmet. Ja, és természetesen végül csak a Warner lett a negyedik rész egyik forgalmazója.

Mel Gibson túl öreg lett

Az első három filmben Mel Gibson volt Mad Max, a harmadik film idején is még csak 29 éves lett. A negyedikre viszont olyan sokat kellett várni, hogy Miller közben lecserélte a színészt. Egy idő után nem is számolt vele, mert a fejében élő Mad Max mindig is egy fiatalabb figura volt. Ráadásul Mel Gibson megítélése a kétezres évek elején elég felemás lett, ezért is ejtette eredeti főhősét a rendező. Végül Tom Hardy kapta meg a szerepet, aki 38 éves volt A harag útja idején, ami Miller elképzeléseinek is még pont megfelelt. Max Max magassága egyébként alig változott, Mel Gibson 177 centi magas, míg Tom Hardy 175.

Alig beszélnek benne

George Miller célja az volt, hogy egy nagyon feszes, nagyon látványos akciófilmet forgasson, amiben annyira keveset beszélnek, hogy gyakorlatilag a szöveges részek nélkül is tökéletesen lehessen érteni, mi és miért történik a filmben. Mivel egy nagy üldözési jelenet az egész film, ezért viszonylag szokatlan módon kronológiai sorrendben vették fel a jeleneteket, amikben a színészek alig beszéltek. Az egész filmben nagyjából 650 sornyi szöveg van, és ebben már benne vannak azok a részek is, amikor egy karakter csak egy-egy szót mond. Mad Maxnek mindennel együtt az egész filmben 52 sornyi szövege van.

3500 paneles storyboard

A filmnek klasszikus forgatókönyve nem is volt, Miller először a film jeleneteit részletesen bemutató storyboardot dolgozta ki, nem kevés panelből. Összesen 3500 panel készült, ami nagyon részletesen bemutatta az akciójelenetek felépítését. A párbeszédeket, egyebeket tartalmazó forgatókönyv csak nem sokkal a forgatás megkezdése előtt készült el, de Miller alapvetően a storyboardokból dolgozott. Sem Tom Hardy, sem Charlize Theron nem értette igazán, hogy mit forgatnak, Tom Hardy nem is jött ki jól a rendezővel emiatt. Aztán miután elkészült a film, nyilvánosan is bocsánatot kért Millertől, és azt mondta, most már elhiszi, hogy zseni, mert a film valóban zseniális lett, annak ellenére, hogy forgatás közben elképzelésük sem volt róla, hogy ez az egész hogyan és mivé fog összeállni.

Szanaszéjjel vágták

A kétórás játékidőre nagyjából 2700 vágás jut, ami azt jelenti, hogy kb. három másodpercenként van egy vágás a filmben. Ezért is tűnik olyan iszonyú pörgősnek az egész. A szintén elég jó tempót diktáló Mad Max 2-ben nagyjából 5 másodpercre jut egy vágás. Az iszonyú feszesre húzott jelenetek miatt John Seale operatőrnek és csapatának be kellett vetniük néhány szokatlan technikát. Ezek közül a legfurcsább az volt, hogy szinte minden jelenetet úgy kellett felvenniük, hogy a jelenet főszereplőit a kép közepére komponálják. Így a megvágott verzióban a nézőknek nem kell a gyors vágások között keresgélniük a jelenetek szereplőit, ők általában a kép közepén helyezkednek el. Ezzel a trükkel érte el Miller azt, hogy folyamatosan történik valami a filmben, de a szem mégsem zavarodik tőle össze.