Persze a 90-es évek telis-teli volt remek akciófilmekkel, és az azóta elfelejtett Renny Harlin munkája nem újította meg a műfajt, de ma is vígan újranézhető darab, egyvalaki miatt.
Azt gyorsan szögezzük le, hogy az Utánunk a tűzözön (1996) nem elsősorban Renny Harlin miatt lett olyan jó. A finn rendező – született Lauri Mauritz Harjola - a 90-es évek elején valóban csinált néhány tisztességes akciófilmet (Még drágább az életed, Cliffhanger, sőt, a csak Magyarországon népszerű Ford Fairlane kalandjai is az ő munkája), de ez a film nem elsősorban az ő kézjegyét viseli, hanem a forgatókönyvíró Shane Blackét. Aki ugyebár azóta nem csak forgatókönyvíró, de rendkívül sikeres rendező is – lásd Durr, durr és csók, Vasember 3. vagy Rendes fickók.
Shane Black egyrészt baromi jó forgatókönyvíró, különösen, ami az akciófilm műfaját illeti, másrészt van fanyar, de briliáns humora, ami emlékezetessé tesz a filmjeit, mind íróként, mind rendezőként. Még akkor is, ha Geena Davis a főszereplő, aki utoljára talán a Thelma és Louise-ban (1991) volt igazán jó, bár azt tényleg elhiszem neki, hogy remekül bánik a késsel. És Geena Davis volt ekkor történetesen Renny Harlin felesége, így elég nehéz lett volna megkerüli, ezért ő lett Samantha Caine, a boldog családi életet élő gimnáziumi tanárnő. Vagyis nem, ő lett Charlene Elizabeth "Charly" Baltimore, a CIA bérgyilkosa, vagyis ő mindkét nő, mert Samantha amnéziásan éli kis életét egészen egy autóbalesetig, amikor a trauma hatására egyrészt visszanyeri képességei egy részét – a késforgatást, példának okáért -, másrészt felfigyelnek rá a híradóban olyanok is, akiknek nem kellett volna. És megkezdődik a rémálom vagy a nagy kaland, nézőpont kérdése -, hősnőnknek pedig be kell fejeznie egy, nyolc évvel korábban kudarcba fulladt akciót, amiben csak egy lepukkant magánnyomozóra, Mitch Henessey-re (Samuel L. Jackson) számíthat.
És az olyan akciófilm, amiben Sam L. Jackson is szerepel, rendszerint elég ütős, és ez van most is, és készséggel beismerjük, hogy Geena Davis akcióhősnek jó, merthogy a testalkata és a szigora megvan hozzá - azt kevésbé hisszük el, hogy nyolc évig rendes háziasszony volt. A dumáért és magáért az akcióért külön plusz pont jár, és megnéznénk a „forgatókönyvírói” verziót is, Black eredeti szkriptjéből állítólag kihagyták a legviccesebb és legerőszakosabb részeket. Harloin pedig tényleg eltűnt, amiben nagy szerep volt minden idők egyik legnagyobb bukásának, az egy évvel korábban leforgatott A kincses sziget kalózainak (1995), aminek szintén Geena Davis volt a főszereplője, de nem Shane Black írta a forgatókönyvét.
