1927. szeptember 16-án született Peter Falk, az amerikai televíziózás legendás alakja, akinek a neve örökre egybeforrt a habókos nyomozóval, Columbo felügyelővel. Pedig a 2011 nyarán elhunyt színész a több évtizedet átívelő pályája során számos kiváló filmben is szerepelt – ezekről is összeszedtünk most pár érdekességet, nem feledve persze, hogy mégiscsak a Columbo sorozattal lett világhírű, és ebben az alakjában áll most már szoborként Budapesten, a Falk Miksa utcában is.

1961-ben elúszott az Oscar-díja

Peter Falk 12 évesen lépett először a színpadra, de később a középiskolában jobban érdekelte az atlétika, valamint a háború, és az, hogy FBI-ügynök lehessen belőle. Már felnőttként, munka mellett folytatott színészi tanulmányokat a westporti White Barn Theatre-nél, ekkor határozta el, hogy mégiscsak színész lesz. 1956-ban Molière Don Juan című darabjában szerepelt, melyet a Fourth Street Theatre tűzött műsorára. Még ugyanabban az évben a Broadwayn is színpadra lépett G. B. Shaw Szent Johanna című darabjában, egy angol katona szerepében. Azt viszont még talán a legnagyobb Columbo-rajongók sem tudják róla, hogy a krimisorozat elindulása előtt (a pilot 1968-ban készült, az első évad 1971-ben került adásba az NBC csatornán), a '60-as években neves hollywoodi sztárokkal szerepelt együtt mozifilmekben, sőt, két alkalommal Oscar-díjra is jelölték!

Az első Oscar-jelölést Peter Falk egy 1960-as gengszterfilm, a Murder, Inc. mellékszereplőjeként kapta. Ő alakította Abe „Kid Twist” Relest, a valóságban is létező New York-i maffiózót, aki Bugsy Siegel, Louis „Lepke” Buchalter és a többi híres-hírhedt nagypályás bűnözővel együtt a '30-as és a '40-es években 400, mások szerint 1000 gyilkosságot követett el Brooklynban (az ő tevékenységük nyomán kapta a Gyilkosság Rt. címet a Ganxsta Zolee és a Kartel 2002-es albuma is).

Az Oscar-díjat azonban nem Peter Falk nyete el egy évvel később, hanem Peter Ustinov a Spartacusért.

Másodszorra sem nyert Oscart

Falk a második Oscar-jelölését az 1961-es Egy maroknyi csoda című gengszterkomédiáért kapta, ami az Oscar-díjas Frank Capra utolsó rendezése volt. A történet New York koldusai, alkoholcsempészei és egyéb kétes egzisztenciájú alvilági figurái között játszódik. Gigerli Dave, a város gengszterkirálya (Glenn Ford) fontos találkozóra készül legádázabb ellenfelével, a chicagói maffiafőnökkel, Steve Darcey-val (Sheldon Leonard), ezért szeretne magánál tudni párat Almás Annie, a koldusok fejedelemasszonyának csodatévő almáiból, amelyek már korábban is mindig szerencsét hoztak neki. Annie (Bette Davis) azonban bánatában leitta magát, mivel Európában nevelkedett lánya értesítette, hogy látogatóba jönne New Yorkba spanyol nemesi jövendőbelijével és hercegi apósával – ám mégsem fogadhatja őt egy kolduskirálynő! A babonás Dave és a többi csibész (köztük a főnök jobbkeze, Joy Boy, akit Peter Falk alakított) egy nap alatt kénytelen Almás Annie-ból úrinőt faragni...

Capra az önéletrajzi könyvében azt írta, elég rossz hangulatban zajlott a forgatás, viszont „rajongott Peter Falk alakításáért”, és óriási tehetségnek tartotta őt, aki még sokra fogja vinni:

Az egész produkció kínszenvedés volt... kivéve Peter Falkot. Ő volt az én örömöm, az én horgonyom a valósághoz. Ennek a figyelemre méltó színésztehetségnek a bevezetése a vígjátékok világába elfeledtette velem a fájdalmakat, a fáradt vért és a mániákus vágyat, hogy megöljem Glenn Fordot [a film sztárját]. Köszönöm, Peter Falk. 

Falk később maga is felidézte, hogy Capra néha csak azért kérte, hogy forgassák újra valamelyik már elsőre is jól sikerült jelenetüket, mert ki akarta élvezni, hogy a színészek ismét megcsinálnak mindent.

Végül az 1962-es Oscar-gálán sem Peter Falk nyert, hanem George Chakiris a West Side Storyval.

(Később persze bőven kárpótolta őt a szakma az elmaradt Oscarokért: a tévés berkekben legalább ugyanilyen rangos elismerésnek számító Emmy-díjat és a Golden Globe-ot is megkapta a Columbóért.)

Együtt játszott Jack Lemmonnal és Tony Curtisszel

1965-ben egy igazi sztárparádéval megfűszerezett, őrült autós vígjátékért volt oda a fél világ. Hollywood legnagyobb sztárjainak ugyanis egy 1908-ban játszódó történetben felpimpelt autómobilokkal kellett hogy eljussanak Alaszka és Szibéria kietlen tájain át New Yorkból Párizsba. A veszélyes, de igen rangos versenyre benevezett többek között egy merész női autós, Maggie DuBois újságíró (Natalie Wood), a Föld legbátrabb és legügyesebb embere, „A nagy Leslie” (Tony Curtis), akinek mutatványaiért megőrül a közönség, és az örök riválisa, az ördögien gonosz Fate professzor (Jack Lemmon), aki Max nevű segédjével (Peter Falk) a legpiszkosabb trükköktől sem riad vissza a végső győzelem érdekében.

No de Fate professzor és Max nem szakasztott olyan a fenti fotón, mintha ők lennének Gézengúz Guszti és a vigyori kutya, Mardel élőszereplős változtatai?

Nos, a hasonlóság nem véletlen: ez a film ihlette a híres-neves Hanna-Barbera rajzfilmsorozatot, az amerikai CBS csatornán 1968-ban elstartoló, de Magyarországon is nagy sikerrel vetített Flúgos futamot, amelyben viccesebbnél viccesebb figurák mindenféle tákolt járgányban ülve versenyeztek egymással. 

Peter Falk háborús opuszokban is remekelt

Egyik első ilyen, és ma már nemigen ismert filmje az 1964-es Keletre meneteltek című olasz-szovjet koprodukció volt. A történet a Németország 1941-es Szovjetunió-elleni hadjáratában segédcsapatokként résztvevő a fasiszta Olaszország katonáiról szól, akik az előrenyomuló náci csapatok árnyékában sokkal ráérősebben haladnak az épp aratásra váró mezőkön, és olykor még az oroszokkal való barátkozást is megkockáztatják. Peter Falk egy jószívű szanitécet alakított a filmben, akinek a lenti promóciós jelenetfotó tanúsága szerint egyáltalán nem volt ellenére az usánkás partizánok közeledése.

1968-ban került mozikba az Anzio című olasz-amerikai háborús film, a második világháború egyik legnagyobb emberveszteséggel járó csatáját elevenítette fel. A szövetségesek ugyanis (a túlságosan óvatos vezérkar hibájából) nem nyomultak előre Rómáig az itáliai partraszállás után, hanem beásták magukat a címbéli Anzio mellett, így végül a német csapatok megérkezése után 4 hónapnyi harc és 30 000 áldozat árán tudtak csak továbbindulni. A lenti kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Rabinoff tizedes (őt alakítja Peter Falk) nem akarja elhinni a Dick nevű bajtársának (Robert Mitchum), hogy mindössze hét ember maradt életben az osztagukból.

Falk a 2006-os önéletrajzi kötetében (Just One More Thing: Stories of My Life – Csak még egy dolog: Életem történetei) című könyvében azt írta, nem tetszett neki az Anzio forgatókönyve: elcsépeltnek és klisékkel telinek találta, és ki is akart szállni a filmből. Dino De Laurentiis producer azonban maradásra tudta bírni azzal, hogy a film plakátján a cím fölé írták ki a nevét, valamint beleszólhat a párbeszédekbe is. Peter Falk végül maradt – és a saját dialógusait végül átírta.

Peter Falk másik háborús filmje a Vártorony címet viseli, 1969-ben készült Sydney Pollack rendezésében, és nem kisebb sztár szerepelt benne, mint az Oscar-díjas Burt Lancester. A történet egy kicsit olyan, mintha az 1964-es A tizedes meg a többieket másolná: az ardenneki csata idején egy anakronisztikus gróf egy szedett-vedett amerikai osztagot rejteget a X. században épült kastélyában, abban bízva, hogy az előrenyomuló németek elleni szövetséges támadás nem pusztítja el az ódon falakat. Peter Falk Orlando Rossi őrmestert alakította a filmben.

Columbo eredetileg egy jól fésült nyomozó lett volna

Az eredeti koncepció szerint Columbo karaktere egy sima beszédű, jól fésült, nyájas figura lett volna. Először Bing Crosby-nak ajánlották fel a szerepet, de ő nem akart sorozatban szerepelni, mert a forgatás, ahogyan viccesen utalt is rá, „zavarná őt a golfozásban”. Peter Falk viszont már hozta magával a szétszórt, fecsegő, rendetlen és slampos megjelenésű Columbót. A producerek nem voltak biztosak benne, hogy szeretik-e majd a nézők – a műsor első része azonban hatalmas siker lett, így számos folytatás követte.

A kirobbanó népszerűség természetesen nem volt véletlen.

A Columbo, szakítva a krimi addigi hagyományaival, egy olyan detektívsorozat volt, amelyben már az első perctől fogva tudta a néző, ki a gyilkos

– így a hangsúly inkább azon volt, hogyan kapja el a nyomozó az elkövetőt. Épp ezért a klasszikus „whodunit” (ki tette?) krimikkel ellentétben ezt az alzsánert utóbb „howcatchem”-nek (hogyan kapják el?) nevezték el.

Sosem láttuk Columbo feleségét? De, csak senkit sem érdekelt

Columbo hadnagy feleségét mindig csak emlegették a nagy népszerűségnek örvendő sorozatban, de őt magát sosem mutatták meg egyetlen epizódban sem. Magyarországon idővel be is épült a közbeszédbe az „olyan, mint Columbo felesége” kifejezés, amit azon a dolgokkal kapcsolatban használunk, amikről tudjuk, hogy vannak, csak nem nagyon lehet a mindennapokban látni. Columbo hadnagy feleségéről viszont egy spin off tévésorozat Mrs. Columbo címmel, ami 1979 és 1980 között futott Amerikában: ebben a hadnagy felesége, Kate Columbo (Kate Mulgrew) eredt a bűnügyek nyomába. Bár az intróban láthattuk Columbo szivarját és a kutyáját, sőt, a ház előtt parkoló, ütött-kopott vászontetős Peugeot 403 kabriót is, maga Peter Falk sosem bukkant fel ebben a sorozatban. Talán pont ez vezetett odáig, hogy a szériát végül egy névcsere után (Kate Columbóból Kate Callahan lett) elkaszálták az alacsony nézettsége miatt a Mrs. Columbo sorozatot.

Peter Falk volt a mesélő A herceg menyasszonyában

Minden idők egyik legjobb fantasy kalandfilmjéből a legtöbben ma már valószínűleg csak arra emlékeznek hogy a bátor kardforgató, Inigo Montoya (Mandy Patinkin zseniális alakítása) folyton azt mondogatta:

A nevem Inigo Montoya. Megölted az apámat! Készülj a halálra!

No de arra is emlékszünk még, hogy a kerettörténetben Peter Falk morgós nagyapaként meséli el a betegeskedő kisunokájának azt a történetet, ami nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban? És micsoda pompás történet ez, kérem szépen! A szép Boglárka hercegnő (Robin Wright) kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg (Chris Sarandon) az emberrablástól és a gyilkosságtól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje kiszemeltjét, ezért egy kicsiny csapat indul útnak a hercegnő kiszabadítására: Inigo Montoya, a világ legbecsületesebb csibésze, Fezzik, a félelmetes, de aranyszívű behemót (André, az Óriás), és a talpig feketébe öltözött, titokzatos Roberts kalóz (akinek az igazi kilétét inkább nem áruljuk el, hátha valaki még nem látta ezt a kultikus filmet).

Nem Falk Miksa volt Peter Falk dédapja 

Peter Falk, vagyis pontosabban Columbo felügyelő és a kutyája 2014-ben kapott szobrot Budapest V. kerületében,  a Falk Miksa utcában, mivel a közkeletű vélekedés szerint a Falk Miksa, a XIX. századi újságíró-politikus (aki egy időben a Pester Lloyd főszerkesztője és a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének elnöke is volt) távoli rokona Peter Falknak. A fejét columbósan vakargató figura hatalmas népszerűségnek örvend, az Instagramon és a Facebookon is sokan posztolják a vele készült közös fotókat. A rokoni szál természetesen rendszeres téma a szobor tőszomszédságában elhaladó 4-6-os villamoson is, ám az Urbanlegeds már 2013-ban, a szobor tervpályázatának kihirdetésekor megírta, hogy Peter Falk nem rokona Falk Miksának: a levéltári kutatások eredeti dokumentumokkal (anyakönyvi kivonatok, gyászcédulák és egyéb iratok) alátámasztva egy 1873-as születésű, Oroszországból Amerikába kivándorló, Louis Falk néven emlegetett apai nagyapáig vezetik vissza színész családfáját.