Valós történetet mesél el a Megan Leavey, amely során a címszereplő és Rex nevű német juhász kutyája bombák százait találja meg és hatástalanítja Irak legveszélyesebb részein.
Íme egy kis érdekesség, de nem abból a vicces fajtából. A II. világháború során az amerikai erők rengeteg kutyát képeztek ki harci feladatokra, amiket aztán főleg a Csendes-óceáni hadszíntéren vetettek be. Őrszolgálatot láttak el, sebesülteket kerestek meg, és felderítésben vettek részt, rengeteg életet mentettek meg, majd a háború végén az életben maradt kutyákat elaltatták, mondván, lehetetlen őket visszaszoktatni őket a civil életre, mert a harcra képezték ki őket. Ez a motívum sok évtizeddel később, az iraki háború alatt játszódó, megtörtént eseményeket feldolgozó Megan Leaveyben is visszaköszön.
A címszereplő Megan (a két Mara nővér közül a kevesebbet látott Kate Mara) kallódó lány, aki végül a tengerészgyalogságnál köt ki, és bár nem nézik ki belőle, elvégzi a kőkemény alapkiképzést, sőt, tizedes lesz belőle. Ahogy azt sem nézik ki belőle, hogy képtelen együtt dolgozni a Rex nevű németjuhásszal. Rex ugyanis szokatlanul agresszív állat, más kiképzők már feladták a próbálkozást, ám Megannek sikerül az állat bizalmába férkőznie. Együtt végül két „turnust” vállalnak be Irakban, az ország legveszélyesebb pontjain, Falludzsában és Ramadiban szolgálnak, több mint 100 bevetésen vesznek részt, és százak életét mentik meg. Rex feladata ugyanis a lázadók legveszélyesebb fegyvere, a különböző házilag gyártott aknák és bombák megkeresése és jelzése, ám végül kifogynak a szerencséből, és 2006-ban egy bomba felrobban a közelükben, súlyosan megsebesítve Leavey-t.
Felépülése után hősnőnk első dolga, hogy kérvényezze Rex örökbefogadását, ám ezt a sereg nem engedi. Innentől már nem háborús filmet nézünk, hanem egyfajta családi drámát, ami az előzményekhez hasonlóan izgalmas és megragadó, és első játékfilmjét rendező, de Blackfish - Egy kardszárnyú delfin története című dokumentumfilmje révén már világhírűnek számító Gabriela Cowperthwaite pedig nagyszerűen gazdálkodik a rendelkezésére álló eszközökkel. A film ugyan nem versenyezhet költségvetésben és sztárok kérdésében az elmúlt években szinte sorozatgyártásban készült más, szintén iraki háborús produkciókkal, így nem is volt körülötte túl nagy hírverés, de tisztességes, izgalmas és szentimentalitástól mentes darab.
Ami a témát tekintve nagy szó, mert a sebesült gazda és sérült kutya téma gyakorlatilag garantálja az érzelgősséget, és nem mondom, hogy nincsenek megható pillanatok, de ez a film nem arról szól, hogy neked, nézőnek MUSZÁJ könnyeket hullatnod. Ez a film a barátságról és bajtársiasságról, a kitartásról és közös munkáról és persze rengeteg izgalomról szól.
