Gyula duplázott parasztsallere

Köszméte-Gólem Gyula, Kardoskút kilencajtós sifonérja tekintélyt parancsoló karakter: bár öltönye nem mondható kimondottan trendinek, a helyi önkormányzat épülete elveszne benne, válltömése pedig lazán felfogná a ballisztikus rakétákat. Mióta a körzeti orvos felhívta figyelmét vérnyomás-problémaira, neje már csupán két rétegnyi baconbe tekeri be a reggelire szervírozott vízibivalyt. Ennek ellenére is hamar felmegy nála a pumpa, és szkeptikusan viszonyul a modern konfliktuskezelési módszerekhez. Érthető hát, hogy a mellette helyet foglaló Fecó Jocó – aki piromán hajlamait állítólag Gyula szénaboglyáin élte ki – nincs éppen nyugalmi állapotban. Aggodalma végül jogosnak bizonyul, Gyulánk ugyanis 3 négyzetméteres kézfejével kétszeresen is lesújt arcára. És bár Fecó Jocó az első ütés után kettős fedezékbe vonul, az így keletkező, cintányérszerű hanghatás alapján arra következtethetünk, hogy védekezése szakszerűtlen - de leginkább felesleges - volt.

Visítóvércse-pankráció

Bár a szóban forgó konfliktus háttérsztorijáról vajmi keveset tudunk, a Porkolábné Krahovácz Jolán elejtett információi alapján arra következtethetünk, hogy a stúdióba toppanó Szuranovics Mónika romantikus viszonyt kezdeményezett halmozottan sármos és jóképű férjével. Porkolábné már az első pillanattól fogva uralja a mérkőzést: klasszikus madárfogással kapaszkodik meg Szuranovics hajában, eközben ezoterikus módszerekkel is igyekszik megtörni őt. Repedt légvédelmi sziréna-orgánumán ősi sumér átkokat olvas rá, amivel nem csak ellenfelében generál gyomorideget, de a stúdió denevérpopulációjában is. A kék pólós mérkőzésbírók rekordidő alatt kihirdetik a győztest, ám Jolán diadali mámorát beárnyékolja, hogy férje, Porkoláb Csimasz a vereség dacára Mónikát találja szexibbnek. Ezért bosszúból csatakiáltásaival csalánt burjánoztat agycsimbókjainkban. (És mindenki máséban is.)

A virágcsokor, mint halálos fegyver

Az előző romantikus dráma inverzében az idősödő dzsigolón úrrá lesz a felismerés, hogy mégis elhagyott felesége az igazi, és a legnagyobb magyar prolihimnusz igazságtartamában bízva megkísérli visszakönyörögni magát. A siker érdekében Garga Pitic-i eleganciával vonul be a stúdióba, csakhogy a krav maga-edzésen ellógta a „hogyan védekezzünk egy csokor virággal szemben?”-leckét, neje pedig professzionális módon használja azt szúró-(pontosabban ütő-) vágó eszközként. Sőt a Mortal Kombatban látottak szerint még kalappal is ártalmatlanná teszi férjurát, és ha mindez nem lenne elég: Aranka szintén preferálja a vokális sokkolás eszközeit. Még sosem futottunk össze feldühödött gyöngytyúkkal egy sötét sikátorban, de biztosak vagyunk benne, hogy hasonló hanghatás közepette rontana ránk. (És kiváltképp meghűlne ereinkben a vér, ha  mágnesp***ájú francik***vának titulálna minket.)

A hajhagymák tortúrája

Pukánszki Szamanta tavaly döntött úgy, hogy otthagyja a cipőfelsőrész-készítői tanfolyamot, és az önmegvalósítás útját járva jelentkezik az a Sajógalgóci Önkéntes Színjátszó körbe. Miután nagy sikerrel léptek fel a nyugdíjas vasutasok bálján, megnőtt az önbizalma, és úgy döntött, a Mónika Show-ban is bemutatkozik. Ami egyúttal arra is ideális alkalomnak bizonyul majd, hogy színészi manírkészletét bevetve közölje Susnyák Dzseniferrel, hogy pasija, Robi immár őt szereti. Csakhogy utóbbi kishölgy – aki szemlátomást érzékeny Dionüszosz megcsúfolására – olyannyira modorosnak találja Szamanta előadását, hogy szempillantás alatt harcművésszé avanzsál. A jól bevált ötujjas hajbakapással próbál meg azonnali ippont adni ellenfelének, aki viszont a legendás tűsarkú térdrúgást hívja segítségül, és szereli le végül támadóját. Mivel a pontozóbírók nem tudnak dönteni, a hölgyek szellemi pankrációban csapnak össze, és magvas vitát folytatnak az egzisztencializmus Kierkegaard-i értelmezéséről.