Májas hurka – véres hurka

Van egy kitörölhetetlen gyerekkori életképünk: még csak hajnali öt óra, de az udvaron máris egy micisapkás maligán-halálosztag eleveníti fel a vőfélyhumor legrosszabb hagyományait. Két dolgot már akkor sem értettünk ezzel kapcsolatban: 1.: miért kell ehhez fedőtevékenység gyanánt pont egy disznó levágását választani? 2.: ha már így alakult, kinek a fejében fogalmazódott meg a hurkafogyasztás vizuális propagálása? Nos, az Állatforgalmi- és Húsipari Tröszt döntéshozóinak, akik amolyan úri huncutságként tekintettek az ezzel kapcsolatban felmerülő esztétikai kérdésekre.

Így készülhetett el Sas István munkásságának legerősebb koleszterin-ellenes kampányfilmjét, mely egy komplett hiénafalkát szoktatott volna le a dögevésről.

Tudniillik egy belgyógyászati endoszkóp rögzített már gusztusosabb felvételeket, mint amilyeneket Sas kamerája a következő cirka 40 másodpercben. Azt mindenesetre nem vitathatjuk el az ominózus reklámtól, hogy a disznózsírban jacuzzizó, hurkát zabáló munkásosztály látványa tökéletes egységet alkot a csujogatós csasztuskával, melybe – ismeretlen okokból – a Vízipók-csodapók csigakórusa is becsatlakozik.

A zsírfaló müzli

Régészeti feljegyzések szerint volt idő, amikor a # szimbólumot csak énektanárnők és komponisták használták, a plus size modell pedig egy kibékíthetetlen ellentmondást takart volna, ha bárki kiejtette volna a száján. Így a testszégyenítés is az értelmezhetetlen szójátékok kategóriájába tartozott. Ennek leghitelesebb lenyomata a legendás müzlireklám, melynek tudományos állítását tekinthetünk a Schobert-féle vudu-dietetika megalapozásának is.

Ez pedig a következő: ha müzlit zabálsz, fogyni fogsz, de ha nem, az állatvédők seprűnyéllel tuszkolnak majd vissza a tengerbe.

Egy párhuzamos univerzumban bizonyára létezik egy őszinte verzió is a szóban forgó reklámból, melyben a testesebb strandolókat pásztázó képsoroknál a narrátor szövege az alábbira módosul:

Ő k*rrrrrvasok müzlit eszik

A halmozottan szekszi Négercsók – Negrolli

Mai szemmel nézve egyes Sas-reklámok már csupán az által merőben más kontextusba helyeződnének, ha a jobb felső sarokban elhelyeznénk a Sat1 logóját.

Kiváltképp szemléletes példa erre a Négercsók – Negrolli-reklám, mely ma már pusztán a márkanév miatt is halmozottan hátrányos helyzetből indulna a Szalonképes Hirdetések Olimpiáján:

a bongyor hajú, bajszos kalauz belép egy személykocsiba, ahol korabeli szépségideálok hosszas szemkontaktust tartva stabilizálják vércukorszintjüket. (Még szerencse, hogy a háttérben nem tiroli sramli szól, így az erotikafaktor csupán egy targoncás balesetvédelmi oktatófilmmel vetekszik.) Mikor aztán a főhős végre kinyögi, mit is szeretne, csalódottan konstatáljuk, hogy nem a Fütyfürütty a bőrnadrágban 9-ből látunk részletet, ez csupán egy a tébolyt piedesztálra emelő reklámfilmek garmadájából.

A hadarásmentesítő Negró

Az előző felkavaró rövidfilmben kalauzt alakító Mericske Zoltán a 80-as évek reklámuniverzumában hasonló kabalafigurának számított, mint a Skála Kópé.

Jelentős különbség volt azonban kettejük között, hogy Mericske - élőszereplő létére - jobbára olyan reklámfilmekben vállalt szerepet, melyekből a logika írmagját is száműzték.

Ez alól pedig a következő szösszenet sem kivétel. A szóban forgó Negró-reklám tanulsága szerint a Torok Kéményseprője szempillantás alatt elmulasztja azt a fajta nazális hadarást, amit jó eséllyel válogatott gyerekkori fejsérülések (hinta, lengőteke, cseresznyefáról történő szabadesés) váltottak ki. A fagylaltfogyasztás azonban hasonló intenzitással stimulálhatja az agyközpont súlyosan károsult területeit.

Az önjáró hamburger

A 80-as évek vége felé vélhetőleg a hurkafogyasztást népszerűsítő Állatforgalmi- és Húsipari Tröszthöz is eljutott a hír, miszerint Kádár János talán mégsem fog pallospárbajt vívni egy skót-felföldi halhatatlannal.

Ezen felbátorodva imperialista kereszthuzatot csináltak a szocializmus konyhájában, és a gyorsfagyasztott hamburger is megjelent a kínálatban.

Azaz annak egy kicsit savanyúbb, sárgább változata, mely önálló életre kelt, és önhatalmúlag válogatta ki bizalomgerjesztő hozzávalóit. A legaggasztóbb komponens természetesen a hús volt, mely állagából ítélve egykor Tubi fedőnéven magvakat csipegetett a Népköztársaság útján.