Tényleg volt karórás török az egri vár ostrománál?

A mai napig az egyik legnépszerűbb filmünk az Egri csillagok. A forgatáshoz számos érdekesség, legenda fűződik.

 

1968-ben mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében az Egri csillagokat, korának szuperprodukcióját. Nem túl hízelgő a magyar filmgyártásra nézve, de azóta is nagyon kevés ennyire látványos film készült, több ezres statisztériával. 

Gárdonyi Géza regénye 1899-ben a Pesti Hírlapban, a kor szokásainak megfelelően folytatásokban jelent meg, majd a nagy siker miatt két évvel később könyv formájában is kiadták. A történet 1533-ban indul, és Eger várának 1552-es ostromával, az óriási túlerővel szemben diadalt arató egriek győzelmével zárul. Gárdonyi rengeteg kutatómunkát végzett, még Isztambulba is elutazott, és a szöveget is sokáig csiszolta: az 1901-es regényváltozatnak csaknem a harmadát átírta, az 1913-as kiadásnál pedig még a nyomdában is dolgozott a szövegen - ezek a változtatások zömmel a regény nyelvezetét érintették. A szöveg a későbbiekben is változott. Halála után az egyik fia is belenyúlt, és ő készítette el a török szavak jegyzékét, de a háború utáni kiadásokban a kiadók is változtattak ezt-azt. A sok szövegváltozat közül az 1913-as szokták a legjobbnak tartani, az utolsót, amelyen maga Gárdonyi dolgozott.

 

A regény afféle időtlen bestseller, 2005-ben a Nagy Könyv nevezetű országos felmérésen a legnépszerűbb lett. Valószínűleg minden családban van egy példány, és jó eséllyel a rossz minőségű, homályos filmes borítós kiadásban. Már 1923-ban próbálták megfilmesíteni, de a némafilm óriásit bukott, Fejős Pál rendező csalódottságában el is hagyta az országot.

Várkonyi Zoltán a 60-as években több klasszikus regényünkből is forgatott látványos filmet. Jókai-adaptációi (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán - ezeket mindössze két év alatt készítette!) után állt neki az egri várvédők hősies históriájának. A korabeli kritikusok már csak felsőbb utasításra is, alapvetően jól fogadták, és a helyén tudták kezelni, hiszen Gárdonyi műve (ifjúsági) kalandregény - a filmet többen is "történelmi mesefilmnek" definiálták. Persze akadtak fanyalgók is. A Pest Megyei Hírlap például ezt írta: "A film legfőbb erénye: a látványosság. Nem volt még magyar film, amely egyszerre ennyi statisztériát vonultatott volna fel, mint az Egri csillagok. A nagy jelenetnél ötezer, török ruhába öltözött kiskatona rohamozza a Pilisborosjenőn kőből, fából és papírból épített egri várat. A roham valóban monumentális látvánnyal szolgál. A vár azonban annál kevésbé. Nagyvonalúság és kisstílűség együtt, az eredmény: középszerű. És ez a középszerű jelző sajnos az egész film jellemzője marad."

A forgatókönyvet Nemeskürthy István írta, és több ponton változtatott a történeten, bár egy adaptációnál ez megkerülhetetlen. A díszleteket Vayer Tamás és Szász Endre grafikus készítették - utóbbi csak azért tanult meg lovagolni, hogy rendszeresen szemmel tarthassa a nagy területre épült, óriási díszleteket. Az egri vár kicsinyített mását Pilisborosjenő mellett építették meg, jórészt fából. A forgatás során egyszer ki is gyulladt, és amikor a színészek menekülőre fogták, Várkonyi gyorsan összeterelte a stábot, a lángoló díszletek közé parancsolta a színészeket, és máris forgatni kezdett - kihasználva, hogy a szereplő rémülete és a vár pusztulása valóságos volt. Csak akkor fejezte be a munkát, amikor már tényleg életveszélyessé vált a helyzet.

 

 

A vár az évtizedek folyamán erősen lepusztult, de később is számos filmben forgattak ott: Gyula vitéz télen-nyáron, Sztogoff Mihály, Magyar vándor, Rab ember fiai, Angyalbőrben. A vár környékét a film forgatásának 40. évfordulójára a helyi önkorményzat rendbehozatta.

Várkonyiék hónapokig keresték az ideális forgatási helyszínt, hiszen a domborzatnak is valamelyest hasonlítani kellett Eger környékére. Először Nadap mellett akarták felhúzni a várat, de az akkori honvédelmi miniszter vadászterülete épp arrafelé volt, így választották Pilisborosjenő határát.

Az óriási statisztéria ötezer kivezényelt kiskatonából állt - de amikor nagy távolságból filmeztek, akkor léggömbökkel helyettesítették az embereket. Teljesen abszurd jelenet lehetett, amikor a katonákat "Kedves elvtársak, imához!" felszólítással hívták össze, hogy a törökök imádság jelentét begyakorolják.

Városi legendák szólnak a filmben kiszúrt oda nem illő elemekről - szódás szifon, Trabant, némelyek buszt is véltek felfedezni -, de a legelterjedtebb a karórát viselő "török". Elkerülhetetlen, hogy hibák maradjanak egy filmben, pláne egy ilyen monumentálisban, de senkinek sem sikerült bizonyítani, hogy tényleg létezne-e a baki. Valószínűleg egy forgatási kép kapcsán terjedhetett el a legenda, amin a pihenő, jelmezes katonák egyikén tényleg karóra van.  

 

Kiváló színészgárdát szedtek össze a filmhez: Sinkovits Imre tökéletes Dobó István hősi szerepében, Bárdy György neve szinte összeforrt Jumurdzsákkal, de a kisebb szerepekben is olyan fantasztikus színészeket láthatunk, mint Gobbi Hilda, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Mádi Szabó Gábor, Zenthe Ferenc, Rajz János - és ahogy a régi főcímeken írták, sokan mások. Ezt a gárdát a mai bulvár joggal nevezné sztárparádénak.

Természetesen az egész ország szerelmes lett a fiatal főszereplőkbe: Venczel Verába, Pécsi Ildikóba (csomó kiskatona folyton a színésznő közelében sündörgött, hogy minél többször láthassák), de a férfi főhősök is hihetetlenül népszerűek lettek: Benkő Péter 22 ezer, Kovács István 27 ezer szerelmes- illetve rajongói levelet kapott néhány hónap alatt.

Néhány éve felröppent egy hollywoodi produkció előkészületeinek híre, de azóta sem lehet tudni róla semmit. A közelmúltban azonban valaki egy modern trailert vágott össze a klasszikus filmből, ami elég vagányul néz ki.