Természetesen több tényező is alakítja a nézettségi adatokat: az egyik az időjárás. Télen, amikor hideg van és hamar sötétedik, sokkal többen választják kikapcsolódásnak a tévénézést, azonban ahogy melegszik az idő, és világosodnak a délutánok/esték, annál kevesebben maradnak a négy fal között a tévé képernyője előtt. Ezt ellensúlyozhatja azonban az, hogy a különböző szórakozási formák egyre többe kerülnek (mozijegyek, színházjegyek, fesztiválbelépők, stb.), így sajnos sokan vannak, akiknek az első számú kikapcsolódást már csak a tévézés nyújtja.

Ember legyen a talpán, aki meg tudja pontosan állapítani, hogy a nézőszámváltozások konkrétan minek köszönhetőek, viszont itt vannak nekünk a közönségarányok, amik segítenek eligazodni, és megmutatják, hogy az éppen tévét nézők hány százaléka, mekkora aránya választja az adott tévéműsort. Sajnos mi sem tudunk száz százalékig pontos következtetéseket levonni, hogy konkrétan miért csökkent vagy emelkedett egy-egy műsor nézőszáma, de a trendeket követjük, és megpróbáljuk értelmezni az adatokat az előző hetek számaihoz viszonyítva.

Azt láthatjuk a múlt heti számokból, hogy többen néztek tévét, mint az azt megelőző héten, ezt pedig egy konkrét példán is tudjuk szemléltetni: a TV2 hírműsora, a Tények két héttel ezelőtt átlagosan 128 423 nézőt ért el adásonként a fiatalok körében, ez pedig 21,3 százalékos közönségarányt jelentett. A múlt héten egy adást átlagosan 139 397-en néztek, ami ugye nagyjából 10.000 nézővel több, viszont a közönségarány megint 21,3 százalék volt.

Ahogy a bevezetőben már írtuk, múlt héttől ismét a Szerencsekereket láthatják a nézők a TV2 főműsoridős sávjában hétköznaponként, a Zsákbamacska pedig egy időre pihenőre vonult. A Kasza Tibor vezette vetélkedő – lehet mondani – a csúcson hagyta abba: március elején, a műsor utolsó hetében a fiatalok körében 240 ezren néztek egy-egy adást, a teljes lakosság körében ez a szám több mint 900 ezer volt. A közönségarányok is hihetetlenül magasak voltak: az előbbi célcsoportban 21,6 százalék, az utóbbiban 25,2 százalék volt.

Ehhez képest az új szezon első hetében nagyot estek a számok: a fiatalok körében nagyjából 191 ezren követtek figyelemmel egy Szerencsekerék-adást (-49 ezer néző), a közönségarány 19,3 százalék volt, míg a teljes lakosság körében átlagosan 716 ezer nézőt vonzott egy adás (-184 ezer néző), a közönségarány itt 21,2 százalékos volt.

Vagyis nemcsak a nézőszám csökkent, hanem a közönségarány is, azaz megcsappant az érdeklődés a műsor iránt.

De nézzük, hogy a Zsákbamacska utolsó hetéhez képest hogyan teljesített a Szerencsekerék új évadának első hete! A Zsákbamacska vezetését Rózsa György vette át a búcsúhéten Majkáéktól, de ez sem mentette meg a műsort a nézővesztéstől. Merthogy fokozatosan esett a nézőszám és a közönségarány is, az utolsó héten 200 ezer alatt volt egy adás átlagos nézőszáma (195 ezer), a közönségarány 19,3 százalékos a fiatalok körében. A teljes lakosság körében 675 ezren néztek egy-egy adást, a közönségarány ebben a célcsoportban 19,8 százalék volt.

Ezekből pedig az látszik, hogy a fiatalok körében minimálisan kevesebben nézték a Szerencsekereket az első héten, a közönségarány mindkét műsor esetében 19,3 százalékos volt, de a teljes lakosság körében jelentősen nőtt főműsoridős sáv nézőszáma (+ 41 ezer), és a közönségarány is gyarapodott 19,8 százalékról 21,2 százalékra. Azaz a fiatalabb nézőket nem hatotta meg a váltás, viszont az idősebbek jól láthatóan szívesebben nézik a Szerencsekereket, mint a Zsákbamacskát.

A múlt hét nézettségi toplistája szerint azonban nincs kérdés: mind a fiatalok körében, mind a teljes lakosság körében az első három helyen egy-egy Szerencsekerék-adás végzett,

vagyis a nézők kitartanak a TV2 mellett a hétköznapokon.

A fiatalok körében a negyedik helyen ért célba A mi kis falunk 183 218 nézővel és 19,7 százalékos közönségaránnyal, a teljes lakosság körében viszont az 564 443 néző csak a 17. helyezéshez volt elég. Itt 17,6 százalékos lett a közönségarány.

A fiatalok körében az Ütős ötös is növelni tudta nézettségét, a legnépszerűbb, pénteki adást 175 769-en választották, a közönségarány 18,4 százalékos volt, és ezek a számok a toplista hatodik helyezéséig repítették a műsort. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy már-már tévétörténeti jelentőségű volt a pénteki, hiszen a Jóban rosszban című TV2-es, illetve a Barátok közt című RTL-es szappanopera szereplői küzdöttek meg egymással.

Az RTL A mi kis falunk mellett Az álommelóval szerepel még a toplista első harmadában: az üzleti reality is növelni tudta nézettségét az előző héthez képest, de nem csak a nézőszám - 142 ezerről 144 ezerre- , hanem a közönségarány is nőtt 13,7 százalékról 14,4 százalékra. A teljes lakosság körében 407 ezerről 421 ezerre nőtt a nézőszám, a közönségarány 12,8-ról 13,3 százalékra.

A TV2 vasárnapi sorozata, a Pepe is új évaddal jelentkezett, és már a három héttel ezelőtti premieradás is viszonylag alacsony nézőszámokat hozott, de

a harmadik résznek jóformán már alig maradt nézője:

az új évad első részét még 176 ezren nézték a fiatalok körében, a harmadikat már csak 75 ezren, vagyis több mint 100 ezres nézővesztést könyvelhetnek el. A teljes lakosság körében sem jobb a helyzet: ott a kezdeti 455 ezres nézőszámból maradt 275 ezer a harmadik epizódra.

A fiatalok körében, főműsoridőben mért közönségarányok tekintetében még mindig vezet a TV2 15 százalékkal, a második helyen az RTL áll 13,7 százalékkal.