1989. február 22-én hatalmas botrány kerekedett a 31. Grammy-díjátadó gálán. Elmeséljük, mi is történt pontosan.
Amikor a Grammy-gála történetében 1989-ben először adták át a díjakat a frissen létrehozott „Legjobb hard rock/heavy metal előadás énekkel vagy instrumentálisan” kategóriában, sokan úgy érezték, hogy hosszú idő után
Az első jelöltek közt volt a már akkor veteránnak számító AC/DC, az új albumán keményebb hangzással jelentkező protopunk fenegyerek, Iggy Pop, az egyedi alternatív rockban utazó fiatal csapat, a Jane's Addiction, a progresszív rockdinoszaurusz Jethro Tull és a díj egyértelmű várományosa, a közönségfavorit Metallica.
Amikor azonban a díjakat átadó Alice Cooper és Lita Ford kimondták a győztes nevét, a jelenlévők hangosan kifütyülték a hallottakat. Ugyanis megtörtént az, amire senki nem számított:
a Grammyt teljesen érthetetlen módon a Jethro Tull Crest of a Knave című albuma kapta,
amit nemhogy heavy metalnak, de még hard rocknak sem igazán lehetett nevezni.
Alice Cooper szerint mindenki teljesen biztos volt benne, hogy a progresszívrock-banda jelölése inkább valami vicc, és 100 százalék, hogy Ian Andersonék nem nyerhetnek; főleg azután, hogy a ceremónia főpróbáján is az ő nevük volt a borítékban. A rocker elmondta, hogy éppen ezért, amikor már élesben meglátta a Jethro Tull nevét, azt gondolta, tévedésből biztos a próbaborítékot adták oda neki. Aztán amikor jobban szemügyre vette, akkor látta, hogy ez bizony egy másik boríték, és valóban a progrockzenekar kapta a szóban forgó elismerést.
A Jethro Tull győzelmére olyannyira nem számított senki , hogy a banda menedzsmentje már a jelölést sem nagyon tudta hova tenni,
és azt javasolták az együttes tagjainak, hogy el se menjenek a gálára, hiszen esélytelen, hogy ebben a kategóriában nyerni tudjanak. Ám mégis így történt, ami nem kis felháborodást váltott ki a heavy metal közösség körében, akik számos kritikával illették az Akadémiát, és több ízben megkérdőjelezték műfaji hozzáértésüket.
Ráadásul a Metallica – amelynek tagjai már szinte a tenyerükben érezhették a trófeát – a vereség után a valaha volt első heavy metal bandaként lépett színpadra a gálán, ami még inkább rávilágított arra, hogy
valójában nekik kellett volna Grammy-díjjal hazatérniük aznap este.
A győzelem után a Jethro Tull kiadója viccesen egy egyoldalas, képes reklámot helyezett el a Billboard magazinban, ami a banda egyedi hangzásáért felelős fúvós hangszert ábrázolta rúdacélok között, a következő felirattal:
The flute is is HEAVY metal instrument!” azaz „A fuvola egy NEHÉZfém hangszer!”
A Metallica kiadója viszont túl biztosra ment, hiszen 10 ezer egyoldalas szórólapot gyártatott le a lemezboltok számára, rajta a Grammy-díj nyertesei felirattal. A fiaskó után azonban a csapat inkább humorosan reagált a díjátadón történtekre, hiszen az ...And Justice For All című nagylemezük további példányaira „a Grammy-díj VESZTESEI” matricát ragasztották. Három évvel később pedig, már harmadik Arany Gramofonjuk átvételekor Lars Ulrich dobos megköszönte a Jethro Tullnak, hogy abban az évben nem adtak ki lemezt.
Ian Andersonék 1989-es győzelme viszont akkora botrányt okozott, hogy a következő évtől kezdve a kategóriát kettébontották, és
az Akadémia azóta külön díjazza a rock és a heavy metal előadásokat.
A Metallica pedig az 1990-es díjátadó gálán végre valóban átvehette első Grammy-díját a One című daláért.
