Robin of Locksley Richárd királlyal keresztes hadjáratra indul a Szentföldre. Egy mór harcos, Azeem társaságában menekül meg a halálból, és együtt térnek vissza szülőhazájába, Angliába. Hazaérkezve rossz hírek fogadják: az uralkodó távollétét kihasználva anarchiába süllyedt az ország, a nottinghami seriff és társai magukhoz ragadták a hatalmat. Robin családját sem kímélték, édesapját megölték, a vagyonát és a birtokát elkobozták. Robin azonban bosszút esküszik: tisztára akarja mosni a családja nevét és vissza akarja szerezni mindazt, ami jog szerint őt illeti.
Összecsap a seriff embereivel, a harcban néhányukat meg is öli, ezért menekülnie kell. Azeem társaságában a sherwoodi erdőben lel menedékre, ahol már számos üldözött bujdosik. Robin az élükre áll, hadsereggé szervezi őket, és felveszi a harcot a seriff és emberei ellen. A kalandok közepette Robin újra találkozik gyermekkori barátjával, az azóta szép fiatal nővé serdült Mariannal.
Martin Scorsese filmje az 1860-as években, Manhattan déli részén játszódik a forrongások idején. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívtak háborút az utcák feletti hatalomért. A legkülönbözőbb illegális tevékenységekhez ideális terep volt a New York-i kikötő és a virágzó Wall Street üzleti negyede (itt volt Barnum híres amerikai múzeuma is) közé eső terület. Ekkor játszódik Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai története. Tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki a szeme láttára ölte meg az édesapját. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.
Az emberi közvetlenség varázslatos légköre uralkodik a húszas évek elején ebben az álmos és vidám kisvárosban. Mintha az öröklött tradíciók szabályoznának a sörgyár külön világában is; valójában persze a változás lassanként kiterjed mindenre. A sörgyár fiatal gondnoka, Francin rádiót vesz, s ez a nagyszerű találmány végképp bebizonyítja az embereknek: eljött a "lerövidítések" korszaka, minden közelebb került, csökkennek a távolságok. A cég gépkocsit vásárol a lovak helyett, Pepin lefűrészeli az asztal lábait, Mariska pedig divatos, rövidre vágatja combig érő haját. Új világ kezdődött, új világ köszöntött be.
Detroitban szolgálata teljesítése közben egy bűnöző banda meggyilkol egy rendőrt, Alex Murphy-t. A rendőr holttestét azonban a legújabb technológiák segítségével sikerül újraéleszteni. Az Alexen végzett kísérlet azonban itt még nem ér véget. A rendőrség és az azt irányító szervezet ugyanis Murphy elroncsolódott végtagjai és szervei helyett mesterséges karokat és szerveket ültet a férfiba. Így változik át Alex Murphy a világ legkorszerűbb "rendőrévé" a félig robot félig ember Robotzsaruvá. A programozás szerint a Robotzsarunak gondolkodás nélkül végre kellene hajtani a parancsokat, bármi legyen is az. Él azonban a robotban az ember is, s ennek egészen más céljai vannak: leszámolni azokkal akik megölték és megölették. Célja eléréséhez pedig meg kell szegnie a felettesei által adott parancsok legnagyobb részét. S ezzel a cselekedetéve a Robotzsaru körül elszabadul a pokol.
Liu Jiant (Jet Li), a kínai kormány egyik legkiválóbb titkosügynökét Párizsba küldik, hogy Jean-Pierre Richard francia rendőrfelügyelővel együttműködve letartóztassanak egy kínai drogbárót. Az akció azonban kudarcot vall, és a becstelen gallok Liut vádolják, hogy megölte a drogbárót. Az ügynök hamar rájön, nem tehet mást, meg kell oltalmaznia Jessicát (Bridget Fonda), az egyetlen szemtanút, hogy bizonyíthassa ártatlanságát. A szokatlan párosnak azonban nincs könnyű dolga az utánuk küldött bérgyilkosokkal.
Sean Connery, az egykori 007-es ügynök és a gyönyörű Michelle Pfeiffer James Bond feladatát látja el ebben a lebilincselő kémtörténetben. A hidegháborús korszak utolsó nagyszabású kémakciójába keveredik bele Kátya, amikor egy angol könyvkiadónak, Blairnek gyanútlanul átadja a zseniális orosz tudós fontos katonai információkat tartalmazó kéziratát. A titkosszolgálat londoni irodájából, az Oroszország-házból irányítják a Kékmadár-akciót, amiben Blair a kulcsfigura. De az angol beleszeret Kátyába, és döntenie kell, melyik oldalra áll.