A botanikai illusztráció a növények formáinak, színének, textúrájának és részleteinek ábrázolását jelenti. Ezeknek az illusztrációknak az aranykora 1750 és 1870 közé tehető, amikor egy görög botanikus, Pedanius Dioscorides elkészített, illetve illusztrált egy könyvet: a De Materia Medica-t. Ez a könyv segített akkoriban a növényfajok gyógyászati célú azonosításában.

Később a botanikai illusztrátor szakma egy külön művészeti ággá nőtte ki magát, és egy igazán tiszteletben tartott hivatás lett. Az előadásokon érdekes történeteket ismerhetnek meg az érdeklődők az ókortól napjainkig fellelhető egyes növények és virágok szimbolikájáról, orvosi és gyógyításban betöltött szerepéről.

A botanikai illusztráció valódi művészete és tudománya igazán az ókori Görögországban kezdődött. Ekkor kezdtek el az emberek illusztrációkat használni a növények és virágok azonosítására. Természetesen az orvostudomány és gyógyítás céljára kezdték rögzíteni a gyógynövényeket és nem esztétikai célra. A legrégibb fennmaradt botanikus művészetet tartalmazó kézirat a Codex Vindobonensis az 5. századból. Ez a mű közel ezer évig a botanikai rajzokon maradt szabvány volt.

Közreműködik: Vészabó Noémi Leonardo da Vinci-díjas festőművész-író, a Magyar Írók Egyesületének tagja, Zsigmond Márta-Médiadíjas szerkesztő-műsorvezető, a MANK Magyar Alkotóművész Egyesület tagja