Born digital és digitális filológia a PIM-ben és a Kassák Múzeumban
Horváth Dániel előadása a born digital-ról
Napjainkban a digitális térben létező információ hosszú távú megőrzése nem biztosított. Az utánunk következő korok történészei rendkívül keveset fognak tudni a 21. század elejének hétköznapjairól, mivel a közösségi média tartalmai, a messenger üzenetek, a „felhőben” tárolt anyagok, a floppyra, CD-re, DVD-re, merevlemezre mentett anyagok, valamint az e-mailek jelentős része el fog veszni. Fennáll annak a veszélye, hogy napjaink gyorsan terjeszthető, de ugyanilyen gyorsan elavuló digitális információi elvesznek, és a 21. század elejének kulturális életére vakfoltként tekint majd az utókor.
Mi fog megmaradni a 20. század második felétől egyre inkább a digitális térben létrejövő információinkból, kultúránkból? Hogyan hosszabbítható meg az emberiség szellemi, művészeti, tudományos örökségének tárolási, olvashatósági élettartama? Milyen új kihívásokat, dilemmákat rejthet a muzeológia számára a digitális alapú információ feldolgozása és tárolása, a hozzáférés kérdései? Ezekre a kérdésekre próbál napjainkban választ találni a múzeumok szakmai közösége.
Bagdi Sára és Dobó Gábor előadása a digitális filológiáról a Kassák Lajos–Simon Jolán levelezés kritikai kiadása kapcsán
Hogyan maradt fenn ez a különleges levélgyűjtemény, és milyen kihívásokat jelent a digitális filológiai technológiák alkalmazása a kritikai kiadás során? Az előadás során megismerhetjük, hogyan alakult át a levelezés digitálisan átírt és adatokkal gazdagított adatbázissá, valamint olyan izgalmas példákon keresztül vizsgáljuk a tartalmi kérdéseket, mint a cenzúra, a két avantgárd szereplő sajátos levelezési stílusa, a művészeti ágak közötti határok elmosódása, és a nemi szerepek kérdése az avantgárd lapok szerkesztésében. Felfedezhetjük a levelezési csatornák sokszínűségét is, beleértve a postai úton küldött leveleket, személyes küldeményeket és csempészett üzeneteket.