A magyar állambiztonság és az 1956-os emigráció

Az 1956-os forradalom utáni magyar politikai vezetés azokra, akik a forradalom alatt és után elhagyták az országot, veszélyes ellenfélként tekintett. A magyar kormány emigrációs politikáját 1957 és 1962 között kettős gyakorlat jellemezte: egyszerre élt az 56-os emigráció vezetői lejáratásnak módszerével és a hazacsalogatás taktikájával. Mindkettőben kulcsszerepet játszottak az újjáalakított belügyi szervek. Az emigráció megfigyelésében kiemelt szereppel rendelkező egységek – a hírszerzés, a kémelhárítás és a levélellenőrzés – nagy veszteségeket szenvedtek a forradalom alatt, hírforrásaik is csökkentek. Így az állambiztonság számára különösen fontossá vált azoknak az információknak a hírértéke, amelyet a hazatérő 56-osok kihallgatásáról készült jegyzőkönyvekből nyert.
Palasik Mária történész előadásában az állambiztonság magyar emigráció irányába kifejtett tevékenységét mutatja be, kitérve azokra az elsődleges forrásokra, amelyeket a hazatérők kihallgatási jegyzőkönyvei és az elfogott magánlevelek jelentettek.
Az esemény kizárólag online formában tekinthető meg.