Rendező: Janovics Jenő
Házigazda: Réz András
Amikor a két világháború közötti magyar filmről beszélgetünk, többnyire a könnyedebb műfajú alkotásokra gondolunk: vígjátékokra, bohózatokra, szatírákra. Nem alaptalanul. A hangosfilm korában kevés dráma született. De a magyar némafilm a kevés fennmaradt alkotás és a dokumentumok tanúsága szerint a legkevésbé sem idegenkedett a drámától. Janovics Jenő filmgyárában íróként, producerként, rendezőként is jegyzett komoly drámai műveket. És ezek sikeresek voltak. Olyannyira, hogy Janovics a jegybevételből támogatta az általa vezetett színház munkáját.
Az utolsó éjszaka, amelynek töredékesen fennmaradt kópiája külföldről tért haza, súlyos dráma. Vágy, megcsalás, bűn és bűnhődés története. Hősnője az egykor sikeres színésznő, Gitta, aki férjhez ment egy földbirtokoshoz, de hiába a szerető férj és a gyerek, nem tud ellenállni a színpad és egy szélhámos férfiú csábításának. Dráma. Elhagyja a családját, a csábító pedig a legdurvábban kihasználja. A néző pedig elgondolkodik: van-e ebből kiút, visszaút? Ne feledjük, még mindig a némafilm korában járunk. (Csak mellékesen: Janovics filmstúdiója fennállásának öt éve alatt hatvanöt némafilmet készített.) A dialóg a feliratokra korlátozódik, tehát a színészi játéknak kell megjelenítenie ezeket a nem túl egyszerű lelki állapotokat, fordulatokat. De a színészek évről-évre jobban értik a mozgókép lényegét. Finomodnak a szélsőséges gesztusok, a színpadi smink lassan átalakul filmes sminkké. Az utolsó éjszaka két remek alakításra épül. Gittát, a színésznőt Berky Lili alakítja, a csábító Vándorit pedig Fekete Mihály - kiemelkedően. Janovics Jenő remekül elegyíti a drámai pillanatokat a néző számára vonzó látvánnyal: színházi/orfeumi táncjelenet, amelyben Gitta férfiruhában is táncol, s ez a nadrágszerep még a drámával is összefonódik, vagy egy kis autós üldözés… A szerelmi légyottnak induló jelenet feszültségéről nem is szólva. De ezt nem szabad lelőni.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.