Szeptember végén lenne 100 esztendős az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb, legizgalmasabb rendezője: Jancsó Miklós. A világhírű alkotó nem csak legendás filmjeivel, összetéveszthetetlen filmnyelv-újító formai eszközeivel, különleges történelem-szemléletével volt nagy hatással kortársaira – és az utókorra is, hisz Jancsó életművéről ma is ódákat zeng, számos elsőrangú, ünnepelt külföldi művész, Martin Scorsese-től Alfonso Cuarónon át Jórgosz Lánthimoszig. Miki bácsi filmesként és ironikusan bölcs közéleti személyiségként nagy űrt hagyott maga után.
Fekete komédia arról, hogy három vidám sírásóból mi minden lehet. Zenekarok és kommandósok, esküvő a temetőben, koncert és feltámadás, véres viták a Lánchíd vasláncán, a Duna fölött. Jancsó és Hernádi nem fél a haláltól? <BR>Egy igazi Jancsó-film, és mégsem. Hosszú snittek ugyanis itt is vannak, és a társzerző is Hernádi Gyula, de a "Lámpás" hangulata mégis különbözik minden korább Jancsó-alkotásától: vaskos és vérbő, hétköznapi humorban oldja föl a cselekményt. A két főszereplő, nemcsak Jancsó, hanem a legújabb magyar film örömteli felfedezési, improvizatív komédiás képességük a szakmai elismerés mellett, közönségsikert is aratott.