Előadó: Potzner Ferenc
Nem ismert, hogy Medgyaszay hogy került a Kelet bűvöletébe. Ennek első tervi lenyomata a Forrás-templom tervén látható, amely később egyiptomi tanulmány címmel lett kiállítva. Ez a bécsi egyiptomi –asszír orientációnak felel meg.
Következő stílusválasztása már egy magyar keleti eredetű iparművészeti tárgyhoz a Szent Koronához kötődik. A Szent Gellért –hegyi Nemzeti Pantheon tervén már konkrét indus motívum is fellelhető. Ezt az irányt a székely népművészet kutatása és rajzolása elmélyíti. Az egyéni mitológia megtermi gyümölcseit a gödöllői műterem villák és a veszprémi, soproni színház épületeiben. Csúcspontját a rárosi templomban éri el.
Újabb irányt vesz az érdeklődése egyiptomi –szudáni útját követően, amelyet az Ógyallai templomban fogalmaz meg, ahol egyúttal visszanyúl az európai építészet egyik bölcsőjének tekintett görög művészet archaikus viselkedéséhez.
A korszak és építészetének összegzése a Lembergi hadikiállítás épületeiben ölt testet a centrumban Attila fapalotájával. A Budapestre hozott hadikiállítás új pavilonjai- főként a Műcsarnok a keleti elköteleződés erősödését mutatja.
A két háború közötti korszak ikonikus épületei a gyöngyösi Rusz ház, a gyöngyösi Mátra Egylet menedékháza, a Baár-Madas Intézet és Internátus egyértelmű keleti – főként indiai – hatásról tanúskodnak.
Ezt követő indiai útját összegezve Medgyaszay megfogalmazza az európai folytonos és a keleti ciklikus fejlődési szemlélet szintézisét, a spirális modellt.
Keleti irányú expresszív terve a Hármashatár-hegyre tervezett Nemzeti Emlékcsarnok, amelyben visszatér az eredeti, Széchényi megfogalmazta elképzeléshez. Mindezt a hunok és a honfoglaló magyarok által művelt közép-ázsiai kultúrkör stílusában.