Előadó: Mátyás Péter
A vallásgyalázónak tartott Bunuel „mexikói korszakának” mintegy metszéspontján egy talányosan vallásos, hívő filmet alkotott. Nazarín mindenkinek segítséget ígér, amerre jár, jót cselekszik, de a jó cselekedetei nyomán szörnyű bajok zúdulnak mindenkire. „A Mexikóban rendezett filmjeim közül a Nazarín az egyik kedvencem. Egyébként elég jól fogadták. A cannes-i fesztiválon megkapta a Katolikus Egyház Díját is, ám Jacques Prévert, ez a makacs istentelen a sajnálkozását fejezte ki, hogy papot választottam filmem főhőséül. Az ő szemében minden pap megvetésre méltó.” (Luis Buñuel)
