Luca frissen diagnosztizált cukorbetegként első napjait tölti a kórházban, amikor váratlanul kap egy új szobatársat, Noémit, aki felnyitja szemét az egyéni szabadságának lehetőségeire. Luca még ismerkedik a betegség körülményeivel, ezért kíváncsian figyeli rutinos szobatársát, akit mindez nem gátol szabályszegő viselkedésében. Noémi felhívja a kislány figyelmét a betegség örökérvényűségére, amiből Luca is érteni kezdi a lázadó magatartás alapvető okait és érdekelni kezdi a világ, amelyet Noémi a kórház szabályrendszerén belül kialakított magának. Közös útjuknak a kórház dolgozói vetnek véget, ám Luca az emlékeket magával viszi.
