Gyülekezés és indulás/Végállomás, kiszállás: Budapest, Vigadó tér 2, 1051
A Pesti Vigadónál, a szökőkút előtti padokon
Erkölcsök lazulása, szabadság vagy társadalmi felelősségválallás? Az első világháború után a „modern nő” Európa-szerte megjelent a munkahelyeken, a közéletben és a politikában. És hová vezetett mindez?
Kik voltak a legelső magyar filmrendező nők? És milyen foglalkozásokban jelentkeztek még „első magyar nők” a két világháború közti időszakban? Kik voltak az első karikaturisták, lelkésznők és képviselők?
A 20. század Európája egyre több női élsportolót, alkotót és politikust ismer el. Magyarországon azonban a Horthy-korszak politikai rezsimje újra igyekezett a nőket visszaküldeni a családi tűzhely mellé, és őket kizárólag honleányi és anyaszerepben láttatni. Sétánkon azok nyomába eredünk, akik mindebbe nem nyugodtak bele.
Mi mindent láthattok majd ezen a sétán:
A Vigadó aulájában népszerű előadónőkkel ismerkedhettek meg
Megtudhatjátok, hol volt a Feministák Egyesülete által szervezett 1913-as Női Választójogi Világkongresszus
Megkereshetitek Mária Dorottya és Elek Ilona vívó emléktábláját
És Kertész Tódor kerékpárüzletét, ahol először lehetett női sportruházatot vásárolni
Az Olimpia Parknál megcsodálhatjátok a második női képviselő szobrát
Miről beszélgetünk a sétán:
Hogyan alakult a nők választójoga a két világháború közt és miiért akarták őket kiszorítani a felsőoktatásból?
Egészséges-e, ha a nő sportol?
Képes-e a nő önálló kreativitásra, vagy csak arra jó, hogy előadja a férfiak művészeti alkotásait? Hogyan kerültek át a nők a kamera túlsó oldalára?
Melyik református templom fogadta be nálunk a világ egyik első lelkésznőjét?
Volt-e az első magyar parlamenti képviselőnő számára illemhely a Parlamentben?
A sétavezető üzeni:
A program az előző nőtörténeti sétánk – Mégis, hol a nők helye? – szerves folytatása. A két séta egymástól függetlenül élvezetes és látogatható. Vegyél részt mind a kettőn!