A kiállítás elsősorban technikatörténeti jellegű, ugyanakkor a település egy fontos korszakát is megjeleníti. Öt üzemképes gépjármű és egy autóbusz alváz adja a kiállítás gerincét, emellett járműfőegységek, a különböző járművek makettjei, korabeli fényképek és rendkívül részletes műszaki leírások tekinthetők meg.
1928-ban nyitotta meg kapuit a később csak Dunai Repülőgépgyárként ismert gyár Szigethalom - Tököl - Szigetszentmiklós határában. A szigetszentmiklósi gyártelepen Messerschmidt-210-es gépeket és Daimler Benz 605 típusú motorokat készítettek, melyeket a német haderő használt szerte a világban támadó hadműveleteihez. A háború második felében a gyárat a szövetséges haderő bombázta, első alkalommal 1944. április 3.-án, amit még további öt támadás követet nyár végéig, melynek eredményeként a termelés szinte teljesen leállt.
A gyárat 1948-ban államosították, a gyár további profilja ekkor még nem világos. A közel kétévnyi tanácstalanságot követően végül 1949. november 16.-án megalakul a Csepel Autógyár. A kezdeti évek - minden nehézségük ellenére ? sikertörténetként értékelhetőek, annak ellenére, hogy jellemzően veszteségesen termelt a gyár az első évtizedben. Állandó problémát jelentett a kapkodás, a rossz tervezés, a nyersanyaghiány és a munkaerő folyamatos vándorlása. A gyakori fluktuáció legfőbb oka volt, hogy a munkakörülmények illetve a bérek és más jóléti szolgáltatások nem álltak arányban egymással. 1949 elején a község lélekszáma 5865 fő volt.
A Csepel Autógyár megnyitása és felfutása maga után vonta a lakosságszám növekedést is a településen. Szigetszentmiklós nyugati felében beindítják a lakásépítési programot valamint elkészül egy bölcsőde (a mai Csicsergő Óvoda), egy óvoda (a volt Zeneiskola) és végül a József Attila Általános Iskola is. 1960-ban a falu lélekszáma már 10420 fő, a további növekedés következtében 1970-ben nagyközség lett a településből. A Csepel Autógyárnak az első időszakban teherautók és motorok gyártása volt a fő feladata, később több termékszerkezet-váltás is volt. Az 50-es évek végén a nagy teljesítményű motortípusok és járműtörzsegységek gyártása került előtérbe (sebességváltók, kardántengelyek, kormányművek, mellékmeghajtók és osztóművek), majd a 70-es évek elejétől autóbusz-padlóvázakat és buszhoz való szervokormányokat is gyártott a cég. Ekkoriban már 10.000 fő dolgozott a gyárban. A nyolcvanas években a gyár fő vásárlóinak, a székesfehérvári és a mátyásföldi autóbuszgyáraknak súlyos értékesítési gondjai keletkeztek, mely kihatott a Csepel Autógyár működésére is. Végül a világpolitikai változások következtében a gyárra is nehéz idők következtek, 1992-ben felszámolás alá került.
Hozzászólások