Japán és Finnország vernakuláris építészeti tradícióinak szerepe Alvar Aalto munkáiban az 1930-as években.

A hagyományos japán építészetből és a finn népi épületekből származó ötletek és eszmék fontos szerepet játszottak Alvar Aalto (1898–1976) finn építész korai pályafutásában. Aalto arra törekedett, hogy humánus, emberközeli épületeket alkosson, amelyek maximálisan figyelembe veszik az ember fizikai és pszichikai igényeit. A természet metaforikus értelmezése, ami mind a finn, mind a japán vernakuláris építészet sajátja, fontos forrása volt ennek. Ez az első olyan kiállítás, ami szorosan vizsgálja Japán és Finnország népi építészetének szerepét Aalto 1930-as évekbeli munkáiban. Bár Aalto maga soha nem járt Japánban, de könyvtárában számos japán művészettel és építészettel foglalkozó könyv található.

Ez a kiállítás nemcsak Aalto kulcsfontosságú projektjeit mutatja be az 1930-as évekből, hanem az 1920-as években megvalósított fontos munkáit is, az építészet filozófiai megközelítését hangsúlyozva. A Munkkiniemiben álló Aalto-ház (1936) és a Villa Mairea (1939) a két legjelentősebb példa.

Az ostravai Kabinet architektury kezdeményezésére a kiállítás 2017-ben debütált az ostravai Művészetek Háza kiállítótermében, majd 2017-ben Brno-ban, 2018-ban Starý Smokovecben (Szlovákia), 2019-ben Zlínben és Pardubicében volt látható.