A kastélymúzeumban rendezett bútorművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. A hosszú gyűjtési idő folyamán a maga nemében egyedülálló bútorkollekció született. A magyar és külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig került a múzeumba, 1945 után elsősorban a XVI-XIX. századi gyűjtemény gyarapodott. Ekkor került az Iparművészeti Múzeum kezelésébe a nagytétényi kastély, amely megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására. A "Bútorművészet a gótikától a biedermeierig" című kiállítás az európai bútorművességnek megközelítően 1440-től 1850-ig terjedő szakaszát mutatja be. A korábbinál nagyobb alapterületen megrendezett kiállításon, a kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés a kastély architektúrájához igazodva kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét, enteriőrök helyett egyedi remekművekkel reprezentálva az egyes európai stíluskorszakokat, s ezáltal az iparművészet történetét. A kiállítást egyéb berendezési tárgyak: korabeli cserépkályhák, falikárpitok, szőnyegek, csillárok, festmények teszik teljesebbé. A kiállítás első részét magába foglaló földszinti dunai szárny őrizte meg a legtöbb középkori építészeti részletet: a szabálytalan alaprajzú, alacsony boltindítású szobasor önként kínálkozott a legkorábbi, a gótikus és reneszánsz bútoranyag bemutatására. Az anyag a középkori ácsmesterség keretei között kibontakozó európai bútorművességet képviseli.