A temetőkben megfigyelt férfi, női, valamint gyermeksírok aránya sajátos összetételt tükröz: az itt nyugvó halottak között kiemelkedően magas a férfiak száma. Ezek a férfiak pedig szokatlanul erősen felfegyverzettek, méltóságjelvényekkel gazdagon ellátottak voltak. A sírok közt három, kiemelkedő rangot jelző tárgyakkal (veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtegez) eltemetett úgynevezett "vezéri sír" is volt: ők lehettek a kalandozó hadjáratok vezetői. A vezérek családtagjai és házi szolgái mellett külön csoportot alkotnak a kíséret harcosainak sírjai. Ez arra utal, hogy az itt élő népességet egykor speciális szempontok szerint válogatták össze.
A karosi temetők használatának idején, a 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, és e temetők lehetnek a fejedelmi kíséret tagjainak a temetői.
A régészeti módszerek megismerése hozzásegít minket ahhoz, hogy egy adott világ működésének rendjét megismerhessük. A kiállítás azt mondja el, hogy az ásató régész a karosi temetők térképezése, leleteinek elemzése alapján milyen világot tudott megrajzolni. Ez az elemzési mód alkalmas arra, hogy nemcsak e temetők, de más régészeti lelőhelyek, sőt akár napjaink világát is értelmezhető darabokra bontva megpróbáljuk annak szabályait megérteni.
Mivel nem csak a régésznek van joga gondolkodni a múltról, e kiállításunkban a leletek, a fényképek és az eredeti sírrajzok alapján a látogató maga is megrajzolhatja "saját honfoglalóinak" a világát.
A kiállítást három teremben építettük fel.
Az első terem egy bejárható ásatási diorámán keresztül a kutatás és dokumentálás körülményeit mutatja be, úgy, ahogy az a terepen zajlott. Itt végezzük el a temetőtérképek elemzését.
A második terem egy régészeti kutatólaboratórium, ahol a terepen megtalált leleteket tematikusan, egy-egy kérdés köré rendezve mutatjuk be. Kérdéseket teszünk fel, amelyekre a látogatók a laboratórium szekrényeiben, a régészeti leletek között, az ásatási dokumentációban kutatva maguk találják meg a választ.
A harmadik terem az első két teremben tapasztaltak feldolgozását segítő játszó-pihenő tér, jurtával, családi kvízjátékkal, mesékkel, mondákkal a honfoglalás korából.
A kiállítás végigjárható a hagyományos módon, kezdve a temetők kutatástörténetével, befejezve az utolsóként földbe került sírokkal, de elindulhatunk egy önálló felfedezőútra is az első teremben feltett kérdések alapján.
A kiállítás alapvetően a családi felfedezésre épül, nem csak a 10 éven aluli gyermekek számára igényli a szülői közreműködést.
Hozzászólások