Az emberi szívnek két kamrája van, és izmai biztosítják az élő szervezet vérellátását. Az emberi identitásnak is két szívkamrája van, és itt is a két szívkamrának más-más a feladata, az egyik az individuális-, a másik a közösségi identitás életben-tartását biztosítja. Minden művészeti alkotásban ez a két identitás komplexum áramlik évezredek óta. Az én-identitás a születéstől a halálig elkísér minden halandót, és e két átváltozásnál egyedül birkózik meg az emberi lét kapuőrzőivel. A közösségi identitás a születés utáni második perctől a halál előtti utolsó pillanatig mellette van, de a lét két küszöbén egyedül kell átmennie az énnek.

A közösségi identitás maga az emlékezet, ami minden művészet alapja, alfája és omegája, ami egyben létközösség, sorsközösség és hitközösség, más szóval, kulturális, társadalmi identitás, lényegében elkülönülés, lehatároltság, különbségtétel, műveltségi karakter.

Az Irokéz Galéria jelen kiállítása a 20. századi magyar képzőművészet zsidó identitásukat felvállaló képzőművészek alkotásaiból egy szűk válogatás, amelyek a Szombathelyi Képtárban, a Vasvári Békeház Képzőművészeti Gyűjteményében és egy szombathelyi magángyűjteményben találhatók.

A kiállításon szereplő alkotók, magyar anyanyelvű művészek, iskoláikat, képzőművészeti tanulmányaikat ebben az országban végezték, így ezer szállal kötődnek annak történelméhez, kultúrájához, azonban szív identitásukban megőrizték évezredes isteni kiválasztottságukat és küldetéstudatukat.

A Nagybányai Művésztelep hatása ott kísért a múlt század első felében született munkákon (Hermann Lipót), ezen belül is elsősorban az úgynevezett nagybányai neosoké (Jándi Dávid), az ezekből formálódó Nyolcaké (Berény Róbert, Czigány Dezső), majd a magyar aktívizmusé (Fenyő A. Endre, Schadl János, Scheiber Hugó). Perlott-Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelep talán legjelentősebb alkotója. Perlott-Csabának, Bán Bélának és Scheiber Hugónak a munkássága átvezet már a német expresszionizmushoz, amihez sajátos egyéni karaktert ad Farkas István. Ő, Ámos Imre, Szántó Piroska és a Szombathelyről induló Wilhelm Lujza rokonságot mutat a Gresham-kör művészetével. Ide kell sorolni a kiállításon jelenlévő két szobrászt is, Bokros Birman Dezsőt és Vedres Márkot is.
Ámos Imrét azonban a Szentendrei festészethez is szálak fűzték, aminek karizmatikus alkotója volt Vajda Lajos és a vele szoros barátságban lévő Bálint Endre. Munkásságukban már a szürrealizmus hatása is jelen van, ők alapozták meg az Európai Iskola létrejöttét, aminek életfeltételeit 1949-ben diktatórikusan megszüntették.

A II. Világháború után Ország Lili az egyik legjelentősebb hazai szürrealista életművet hozta létre, míg a képgrafika terén Szemethy Imréről ugyanez elmondható. Schmal Károly mögött pedig a magyar neoavantgárd egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb, és legtalányosabb életműve áll.

A Szombathelyi Zsidó Hitközség, a Szombathelyi Képtár és az Irokéz Galéria ezzel a kiállítással tiszteleg a 75 éves Izrael állam és a többezer éves zsidó kultúra előtt.