Mohács népi agyagművességét elsősorban a feketekerámia tette híressé Magyarországon.

A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipa gyártók mellett, legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak. 1718-ban közösen alapítottak céhszervezetet, 1803-tól azonban a korsósok már önálló céhben működtek.

A hagyományos mohácsi feketekerámia formakincse számos archaikus vonást hódoltságkori és balkáni hatást - egyaránt megőrzött. A felület díszítése legtöbbször karcolással, "sikálással", rovátkolással történt. Az edények fekete színét égetéskor, a kemence lefojtásával, un. redukcióval nyerték: ezt a kora középkortól ismert technológiát napjainkig megőrizték.