Önálló kiállítást rendez a Bodó Galéria és Aukciósház annak a közelmúltig szinte ismeretlen magyar festőművésznek, akinek életművének egyik kiemelkedő darabja a tavaly decemberi aukcióján rekordáron kelt el. Szeptember 10. és 24. között ingyenesen látogatható a Fenyő György Elfeledett Művészete című kiállítás a Falk Miksa utca 24-26. szám alatt.

A titokzatos magyar festőművész, Fenyő György életműve a közelmúltig szinte ismeretlen volt a magyar közönség előtt. Fenyő Miksának, a Nyugat neves alapító főszerkesztőjének fia Münchenben, Drezdában és Párizsban is tanult. 1930-ban Londonban önálló kiállítása nyílt, amit egy budapesti követett az Ernst Múzeumban, amelyen szerepelt a tavaly télen kalapács alá került festmény is, az életműrekordnak számító Világoskék ház szürkületben.

Fenyő György majdnem elfeledett emlékezete

Fenyő Miksa 1904-ben (egyes források szerint 1906-ban) született fia, Fenyő György festőnek tanult. Aktív éveiben 1930 és 1943 között, összesen négy önálló vagy részben önálló kiállítása volt, az ezekről szóló kritikák egytől egyig elismerőek voltak. Fenyő első bemutatkozó kiállítása nem itthon, hanem Londonban zajlott 1930. februárjában az Arlington Galleryben, melyet szokatlanul nagy érdeklődés övezett a korabeli sajtóban. A Times újságírója „a rossz kiállítások sivatagja közepette fölfedezett oázisként” méltatta például Fenyő tárlatát. 1930 őszén a magyar közönségnek is bemutatkozott Fenyő az Ernst Múzeumban, amit két újabb kiállítás követett. 1943-at követően azonban többé nem állított ki, életének hátralévő több, mint negyven évében csak restaurálással foglalkozott. Egyetlen művet sem készített.

Feltehetően a szakma figyelmét is a festőművészi munka lezárásával vesztette el, az új művek születése nélküli hosszú évtizedek alatt a kritikusok és az alkotói körök látóteréből is kikerült. Ezt az állapotot tovább fokozta 1956-os emigrálása Londonba, ami után restaurátori hivatásnak szentelte élete hátralévő évtizedeit.

Csodával határos módon a Fenyő-életmű egy jelentős része fennmaradt, átvészelve Budapest ostromát és az azt követő évtizedeket. A Gerlóczy Gedeon által megmentett Csontváry-képek történetéhez hasonlóan a műtárgyegyüttes láttán nem túlzás kijelenteni, hogy Fenyő művészete a magyar festészettörténet kiválóságaihoz tartozik. A remekműveket szerencsére most a széles közönség is láthatja szeptember 10. és 24. között a Bodó Galéria és Aukciósházban.