Sűrűsödik a COVID utáni kulturális kínálat: egy hete még a Kis magyar snasszal és neocikivel foglalkozhattunk, most itt egy újabb elképesztően széles merítés a Kieselbach Galériától: az ágytól, ahol József Attila Altató című versének kis Balázsa aludt, a titkos műgyűjtő kóser hentesig, az Ecseritől Rippl-Rónai Pirikéjéig húzódik a választék. és ez még csak nagyvonalú tallózás a 228 tételből.
A Kieselbach Galéria 65. tavaszi aukciójának kínálatát bemutató kiállítás pénteken, azaz május 28-án nyílik meg, amit az aukció katalógusával együtt

A Kieselbach Galéria 2021. június 14-én, 18 órától tartja majd 65. aukcióját a Marriott Hotel nagytermében. A 228 tételt felvonultató árverést szokás szerint gazdagon illusztrált, számos tanulmányt tartalmazó katalógus kíséri. A bemutatott válogatásban a magyar festészet remekművei mellett helyet kapott egy unikális iparművészeti értéket képviselő bútoregyüttes, benne azzal a míves kiképzésű, kulturtörténeti jelentőségű ággyal, amelyben a József Attila Altatójából ismert “kis Balázs” egykor álomra hajtotta fejét.

Az ágy, amelyben álomra hajtotta fejét a “kis Balázs”
Ritka pillanat, amikor egy mindenki által ismert, az első gyermekkori élményeket meghatározó költemény egy használati tárgyon keresztül testet tud ölteni. Amikor a szemünkkel is átélhetővé válik egy irodalmi remekmű aurája, létrejöttének körülményei és hőseinek fordulatokban gazdag sorsa. Erre kínál megrendítő esélyt az a gyermekágy, amelyben József Attila Altató című költeményének “címzettje”, a “kis Balázs” aludta egykor álmát. A verset Balázs édesanyjának testvére, Ottó Ferenc, a költö barátja és verseinek későbbi megzenésítője “rendelte meg” József Attilától 1935-ben. Ettől az évtől kezdve csaknem minden este elhangzott az Altató a “kis Balázs” szüleinek népies díszítésű bútorokkal berendezett gödöllői otthonában. A most aukcióra kerülő berendezési tárgyak, különösen az iparművészeti alkotásként is figyelmet érdemlő gyermekágy, valamint e tárgyak tulajdonosainak sorsa megrázó erővel tükrözi a 20. századi magyar történelem drámai menetét. A “kis Balázs” nagybátyját, az Altatót megrendelő Ottó Ferencet a forradalmi hangulatú Favágó című József Attila-vers megzenésítéséért a Horthy-rendőrség baloldali felforgatóként tartotta számon, de paradox módon mégis a Rákosi-korszakban sújtott le rá a hatalom.

1949-ben az ÁVH letartóztatta, hosszú éveket kellett börtönbe töltenie a népi demokrácia elleni szervezkedés koholt vádjával. 1966-ban, egy pálos himnusz megzenésítése miatt újabb börtönbüntetésre ítélték. Mindezt két esztendővel azután, hogy Ottó Ferenc a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta a tulajdonában lévé József Attila kéziratokat, több között az Altató eredeti, kézzel írt példányát is.

A “kis Balázs” életét tekintve az Altató szinte prófétikus műnek bizonyult. Valóban nagy termetű “óriás” lett, az ötvenes években “katona”-ként szolgált, majd 1956 decemberében, sok ezer honfitársával elhagyta Magyarországot. Kanadában élte le életét, vagyis – ha nem is éppen úgy, ahogy egykor József Attila gondolta ­– végül “a távolságot, mint üveggolyót” is megkapta és hazajától távol alapított családot. A gödöllői szülői ház, benne a “kis Balázs” faragott ágyával szinte érintetlenül vészelte át az elmúlt kilenc évtizedet, magyaros díszítésű berendezése most teljes egészében aukcióra kerül.

A legszebb fauve csendélet
Az aukció egyik kiemelkedő darabja Tihanyi Lajos 1909-ben készült Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című alkotása. A Magyar Vadak és a Nyolcak grandiózus tárlatain is kiállított festmény minden túlzás nélkül a magyar festészet egyik, ha nem a legszebb csendélete, amely a legnagyobb francia kortársak, Matisse és Derain művei mellé kívánkozik. A Nagybányán festett, kirobbanó erejű színekkel és frappáns téralakítással megalkotott kompozíció egykor Török István újlipótvárosi gyűjteményét gazdagította. A ruhaboltoknak dolgozó maszek kötődés a szocializmus évtizedei alatt hozta létre kiemelkedő művekből álló kollekcióját, amelynek legfontosabb darabja Tihanyi csendélete volt.

Ferenczy Károly nagybányai tájképe és izgalmas története: a dúsgazdag írószergyáros, a Kossuth-díjas sebész-professzor, a kóser mészáros és a bankár
Ferenczy Károly 1900-ban festett impresszionista hangulatú tájképe, A nagybányai Kereszt-hegy a magyar impresszionista festészet egyik jól ismert, több mint egy tucatszor kiállított gyöngyszeme. A város körüli táj ikonikus részlete, a Kereszt-hegy a művész műtermes házának ablakából tárul fel a kompozíción. A kép története bepillantást enged a 20. századi magyar műgyűjtés szinte teljes spektrumába. A művésztől a legendás írószergyáros, Schuler Gusztáv vásárolta meg, az ő tulajdonából került 1919-ben a Tanácsköztársaság idején megrendezett, Kun Béla által megnyitott grandiózus tárlatra. A Köztulajdonba vett műkincsek kiállítása minden idők legjelentősebb magyar művészeti bemutatója volt: a magángyűjteményekből rekvirált műkincsek sokasága káprázatos együttest alkotott a Műcsarnok termeiben. A legszebb magyar festmények, köztük a most aukcióra kerülő Ferenczy-főmű mellett többek között Greco, Rembrandt, Renoir, Cézanne, Manet és Van Gogh alkotásai is a falakra kerültek.

Schuler Gusztávtól a kép a nemzetközi hírű sebészprofesszorhoz, Molnár Bélához került, az ő örökösétől vásárolta meg 1965-ben, 13 ezer forintért a “titkos gyűjtemény” nem kevésbé titokzatos megalkotója, az újlipótvárosban kóser hentesboltot üzemeltető Kövesi István. A kép szocializmus évtizedeinek legendás gyűjtőjétől végül Kovács Gábor bankárhoz, a KOGART gyűjtemény létrehozójához került. (Részletesen lásd a mellékletben.)

Kútásó Miksa, avagy “Miksa császár” festményei
A kóser mészároshoz hasonlóan szintén a rejtőzködő gyűjtők csoportjába tratozott Kútásó Miksa, az “Ecseri piac királya”. Még a második világháború előtt kezdett használtcikkekkel kereskedni, amit a zsidótörvények miatti nélkülözés, munkaszolgálat, majd a deportálás követett. A Mauthausenből visszatérő fiatalember boltot nyitott a Népszínház utcában, később a Telekire, majd a Nagykőrösi úti Ecseri piacra tette át székhelyét. “Ruházásból”, elsősorban farmerek eladásából tett szert mesés gazdagságra: volt idő, amikor tíz szabó is dolgozott neki, akkora volt az igény az állami boltok silány kínálatából kiábrándult nagykozönség részéről. Az olasz csempészkamionokról befutott márkás árú is jelentősen növelte havi jövedelmét, amit az akkori viszonyok között egy földi halandó elképzelni sem mert.
Nem hiába hívták irígyei és tisztelői egyaránt “Miksa császárnak”. A kilencvenes években már inkább régiségekkel üzletelt, ekkor már évtizedek óta fejlesztette saját műgyűjteményét.
Kútásó Miksa hagyatékából összesen egy tucatnyi mű érkezett a mostani aukcióra. A jeles régi mesterek sorából kiemelkedik Richard Brakenburgh életképe, Franz Alt moszkvai látképe, valamint az agész aukció egyik legjelentősebb nemzetközi darabja, Augustin-Théodule Ribot Cserépedények című, az 1860-as évek elején készült csendélete. Ribot festészete nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon a 20. század elején, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a francia művész baráti viszonyt ápolt Munkácsy Mihállyal. Megfestette a portréját, míg a magyar festőfejedelem Ribot több képét is megszerezte a maga számára. Az egykor a jeles gyűjtő, Kohner Adolf kollekcióját gazdagító Cserépedények egyik közeli párdarabja Herzog Mór Lipót kollekciójából került a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítására.

Egy drámai erejű remekmű az I. világháborúból
Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya című festménye a szív és a lélek kellős közepébe hatol: megrendítő érzelmi utazásra hív, összeköttetést teremtve a látható valóság és a létezés érzékek feletti, transzcendens tartományai között. A mű drámai ereje csak a legfontosabb első világháborús festményekéhez mérhető: a Magyar Nemzeti Galériban őrzött Mednyánszky-főmű, a Szerbiában állítható párhuzamba vele. A számtalan alkalommal kiállított és reprodukált kép egykor a festő elsőszámú mecénása, Wolfner József tulajdonában volt, később pedig a szocializmus évtizedeinek legnagyobb hatású műgyűjtője, Rácz István szerezte meg mintaadó kollekciója számára.

…és végül a 21. század
A Kieselbach Galéria Magyarországon először árverez el digitális műalkotást, azaz NFT technológiával a blokkláncon védett képet. Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című alkotása fizikai formában és animációs NFT-ként - először magyar aukción -
egy tételként kerül kalapács alá.
 Az első NFT-t 2014-ben Kevin McCoy világhírü amerikai média művész hozta létre. Az utóbbi hónapokban vált elfogadott megoldássá, hogy az így egyedivé tett digitális alkotások kereskedelmét művészek, gyűjtők és galériák között bonyolítsák.