A Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei című, a messzi Kínából származó, Liechtensteint, Párizst és Hong Kongott is bejárt kiállítás jelenlegi állomása a budapesti Néprajzi Múzeum, ahol 2024. október 16-tól 2025. január 19-ig lesz megtekinthető. A páratlan tárlat mintegy 90 műtárgyat jelenít meg a Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből az ókortól a modern időkig. Ennek köszönhetően a Városligetben járó közönség mélységében is megismerheti a kínai étkezési szokások évezredeket átívelő hagyományait, azok mélységét, varázsát és sokszínűségét. A látogatók betekintést nyerhetnek egy olyan kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak evést és ivást jelentett, hanem – többek között – spirituális erővel is bírt.
Milyen szerepet tölt be a főzés és étkezés Kína népének múltjában és jelenében? Hogyan formálta a gasztronómia a mindennapokat, hagyományokat, gondolkodást, de akár a politikát is? Mekkora jelentőséggel bír az étkezés kultúrája Kínában?
Az ókori Kína étkezőasztalai évszázadok élelmiszer-forradalmait és kulturális változásait kísérték végig a nyers ételektől a kifinomult fogásokig, hiszen a hagyományos kínai gondolkodás jelentős mértékben tükröződik a főzés művészetében. Az ország nem csupán igényesen előállított és funkcionálisan is változatos evőeszközökkel, edényekkel, hanem rafinált főzési eljárásokkal rendelkezik, amit a különböző ételeket dokumentáló művek hatalmas gyűjteménye egészít ki. A kínai étkezési kultúra a kulináris gyakorlatból eredően olyan filozófiai gondolatokban nyilvánult meg, mint „az ötféle íz megfelelő keveréke", vagy a „harmónia a sokféleségben". Emellett számos politikai bölcsességet is ihletett, mint például „egy nagy államot kormányozni olyan, mint egy kis halat megfőzni: nagy gonddal kell vele bánni", valamint olyan hiedelmek kialakulásához is vezetett, mint „az orvosság és az étel ugyanabból a forrásból származik", vagy „az étel képes gyógyítani és életet adni".
Egy kínai közmondás szerint „Az élelem a legfontosabb emberi szükséglet"." A kínaiak számára az ételek nem mindennapi jelentőséggel bírnak, hiszen nemcsak az alapvető létfenntartáshoz szükségesek, hanem az emberi kapcsolatok nehézségeinek áthidalására és a bensőséges kapcsolódás erősítésére is szolgálnak. Az étkezés a különféle művészi alkotások, így a zene, a tánc, a festészet, a szobrászat és a költészet ihletőjévé is vált.
A kínai étkezési kultúra évszázadokon átívelő fejlődése tanúskodik az idő múlásáról, a népek, kultúrák találkozásáról és szétválásáról. Az ezek hatására folyamatosan változó étkezési kultúra jelentős innovációs szerepet játszott a kínai civilizáció fejlődésében és emellett kifogyhatatlan forrásként szolgált a kínai hagyományos orvoslás, tudomány, művészetek és a kínai élet szinte minden területén. A bemutatott kiállítás célja, hogy a pekingi Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből választott 90 tárgy segítségével megismertesse a Néprajzi Múzeum látogatóit a kínai étkezési kultúra különleges varázsával és sokszínűségével.
Hozzászólások