Oroszország Ukrajna elleni inváziójáig a területszerzést célzó agressziók csupán történelmi jelenségnek tűntek. A szuverén nemzetállamok világában a határok az állandósult helyzetet szimbolizálják. Olyan rögzített demarkációs vonalaknak tűnnek, amelyek kijelölik a fennhatóságok, a területek és a társadalmi rendszerek határait. A huszonegyedik század háborúi eddig az eszmékről és a befolyási övezetekről szóltak: bár a kábítószer elleni küzdelem és a terrorizmus elleni harc esetenként kormányok bukásához is vezetett, de nem a földszerzésről szólt. Az immateriális digitális világ is archaikussá és elavulttá teszi az annexiót. A Krím-félsziget 2014-es lerohanása és elfoglalása, valamint a 2022. február 24-i invázió újból felhívta az európai polgárok figyelmét arra, hogy a határok erőszakos megváltoztatása ma is politikai cél lehet.

Ha összehasonlítunk egy 1900-as években készült Európa-térképet egy maival, nehéz olyan határvonalakat találni, amelyek nem változtak meg az elmúlt 120 évben. Magyarország minden bizonnyal egyike azon országoknak, amelyek határvonalai a legradikálisabban alakultak át. Az ország története a földrajz és a történelem révén összefonódik Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával és nem utolsósorban Ukrajnával. A Crossing Lines című kiállítás a határok és a határok kijelölésének megvizsgálásával történelmi, kulturális és a médiával összefüggő vonatkoztatási rendszereket tár fel. A témát fényképek segítségével tanulmányozza, különös tekintettel a fotók közlésének módjára és terjesztésre, valamint a mögöttes mechanizmusokra. Különös hangsúlyt kap a fényképeknek a hírcsatornákon és a közösségi médiában történő felhasználása.

A húsz, különböző országbeli művész 150 fotójából és videóinstallációjából álló kiállítás az ukrajnai háborút helyezi előtérbe. Milyen típusú képeket generálnak bizonyos üzenetek közlése céljából? Milyen folytonosságok és közös vonások érvényesülnek a társadalomban a képek értelmezésével kapcsolatban?
A bemutatott példák bizonyítják, hogy a fotográfia eszközét milyen mértékben használják fel politikai és kollektív nyilatkozatok létrehozására és támogatására. Ebben nem csak az Ukrajna elleni agresszív háború kitörése óta játszanak szerepet a képi tartalmak eltolódásával kapcsolatos kérdések: Valódiak-e a fényképek? Referenciaként hivatkozhatunk rájuk a világunkban? Retusáltak vagy teljesen manipuláltak-e? Ki a felelős mindezért, és ki próbálkozik ezzel bizonyos érdekek érvényesítése érdekében?

Kurátorok:
Kateryna Radchenko, az Odesszai Fotónapok alapítója
Felix Hoffman művészettörténész, a FOTO ARSENAL WIEN és a FOTO WIEN művészeti vezetője

Művészek:
Ariella Aïsha Azoulay, Adam Broomberg, Oliver Chanarin, Lisa Bukreyeva, Robert Capa, Maxim Dondyuk, fantastic little splash, Nazar Furyk, Vladislav Krasnoshchok, Sasha Kurmaz, Annie Leibovitz, Herbert List, Evgeny Maloletka, Boris Mikhailov, Rafał Milach, Martin Parr, Daniil Revkovskiy, Andriy Rachinskiy, Elena Subach