A Hold és annak fénye életünk kétarcú kísérője. Egyik arca szigorú, számokkal mérhető és racionális. A Föld és a Hold közötti 384 400 kilométeres távolságot 1,255 másodperc alatt teszi meg a fény. Űrszondák vizsgálják krátereit, összetételét, mozgását. Másik arca sokkal líraibb: a Hold fénye szerelmes légyottok leplezője, évezredek óta ihletője költeményeknek.
Herbert Anikó vizuális művész projektje, a Holdfénytető, ezt a kettőséget olvasztja egybe és tárja fel a figyelmes néző előtt. Az alkotásban társa Tóth Emese statisztikus volt, aki az Octogon építészeti folyóirat szövegeit is vizsgálat alá vetette. Az építészeti témájú szövegekben leggyakrabban használt szakkifejezésekhez (gerenda, átrium, beton, üveg, lépcső stb) társított építészeti hatást, pozitív és negatív társított hozzáadott értékeket (elfedő, letisztult, unalmas, természetközeliség, kint és bent érzésének egybeolvadása, intimitás hiánya stb). Ebből a racionális, szabályokhoz kötött gyűjtésből születtek meg Tóth Emese rövid versei, amik ihlető forrásokon túl izgalmas beszélgetőtársakká is váltak Herbert Anikó papírkollázsai mellett.
A Walter Rózsi-villa Télikertjében Herbert Anikó installációja három izgalmas médiumon keresztül foglalkozik a Hold fényének törékeny és az építészeti elemek -például a tető- stabilnak tűnő természetével. A rá jellemző finom, de a lelkiállapotot és hangulatot pontosan érzékeltető papíralapú kollázsok mellett egy nagyméretű kék textil installáció, valamint Tóth Emese építészetet és lírát ötvöző versei egészítik ki.

A Holdfénytető a villa nyitvatartási idejében, a Színtér és Lakótér kiállításra szóló jegy megváltásával ingyenesen megtekinthető.