A kiállítás címe pozitivitást sugall, hiszen a társadalmi fejlődés, az emberiség materiális jóllétének növekedése civilizációnk régi célja. Mégis, érezzük az áldozatokat, kompromisszumokat, melyeket a fejlett világ oltárán áldozunk.
Magas szintre érni erőfeszítést igényel, ebből a szempontból az emberi teljesítmény egyik sikertörténete is lehetne, hogy a technológiai haladás az elmúlt fél évszázadban exponenciálisan növekedett. A gazdaság hatványozottan megtöbbszörözte magát, a termelési kapacitásaink az egekbe szöktek. Ezek fényében a társadalom elért egy magas szintet.

Ikarus is magasra szállt. Így múlik el a világ dicsősége?
A lassan melegített vízben a béka megfő, anélkül, hogy menekülne. Elértünk egy anyagi gazdagságot, a nyugati kultúra országainak lakóiként sohasem birtokoltunk még annyi vagyont és tárgyat, mint napjainkban.
Meddig nőhetnek a felhőkarcolók a magasba? Mi a végső határ, amikor az erő ellenerővel találkozik és lezuhan?
A büszke bábeli torony összedőlt. Hány emeletet tehetünk még épületeinkre? Elértük már a ‘High Level’-t?

A Godot Laborban ERROR címen 2021-ben rendezett négy emeletes kiállítás folytatásaként született tárlaton KristofLab legújabb festményein viszi tovább az urbánus tájképek témáját. A derűs, idilli színekkel festett képeken töredékes, dekonstruált városképeket látunk, a háttérben, mint egy bálvány sejlenek fel a felhőkarcolók. Máshol a fenyegetettség színei és a pusztulás jelei már erőteljesebben jelennek meg, hasonlóan Allan Ginsberg 1955-ben írt Üvöltés című versének ikonikus II. részéhez, melyben Moloch, az emberáldozatokat követelő kegyetlen isten a nagyvárosok és a kapitalizmus metaforájává válik:
“Moloch, kinek szeme ezer megvakult ablak! Moloch, kinek
felhőkarcolói mint végtelen Jehovák állnak a hosszú utcákon! Moloch,
kinek gyárai álmodnak és hörögnek a ködben! Moloch, kinek kéményei
és antennái megkoronázzák a városokat!

Moloch, kinek szerelme végtelen kő és olaj! Moloch, kinek lelke elektromosság és bankok! Moloch, kinek szegénysége a lángelme kísértete!”