A liánok felfutó, fás szárú kúszónövények. Hajtástengelyük rugalmas mozgást biztosító speciális szerkezetű szár, levélzetük csak fényben gazdag környezetben fejlődik ki erőteljesen. A lián nem élősködik a fatörzsön, amelybe kapaszkodik, viszont szüksége van a fatörzsre, hogy a fény közelébe jusson. A talajban gyökereznek, és a kúszó-felfutó növekedés és rögzítés változatos formáit mutatják.

A Lián / Mester - tanítvány láncolatok című kiállításon szereplő művek bizonyítják, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy ilyen 150 éves „fatörzs”, amelyen művészek mester-tanítvány szerkezetű, egyre burjánzóbb „liánzata” a tradíciót a folyamatos megújulás tükrében mutatja, egészen a jelenleg folyó alkotómunkáig.

É. Kiss Piroska kurátor kiemelte: „A Lián c. kiállítást megalapozó kutatásokat a Képzőművészeti Egyetem levéltári archívumában kezdtük meg, Fehér Virág és Fábián Luca, művészetelmélet szakos hallgatókkal. Rendkívül szerteágazó és alapos munkára volt szükség, tanulmányoztuk a fellelhető szakirodalmat, életrajzokat, katalógusokat, a korabeli szöveges és vizuális forrásokat. A mester-tanítvány kapcsolatok történetét személyes interjúkkal is kiegészítettük. Összességében elmondható, hogy bár a Lián kiállítás nem művészettörténeti és nem egyetemtörténeti tárlat, a keretek csupán néhány izgalmas mester-tanítvány szál végig vezetését teszik lehetővé, a kiállított alkotások bizonyítják, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem a mindenkori kortárs képzőművészet igen erős pillére, fatörzse.”

A Képzőművészeti Egyetemen a kezdetektől működött a festő- és szobrászképzés, melynek történetében - az intézményt érintő történelmi-, politikai-, szerkezeti változások ellenére - sikerült olyan végig vezethető, jelentős mester-tanítvány liánszálakat találni, mint Székely Bertalan - Vaszary János - Hincz Gyula - Maurer Dóra - Chilf Mária - Hámori Anett vagy Bernáth Aurél - Klimó Károly - Radák Eszter - Udvardy Emese ág. A szobrászoknál a Stróbl Alajos - Bory Jenő - Szabó Iván - Körösényi Tamás és a Radnai Béla - Kisfaludi Srobl Zsigmond - Somogyi József - Kő Pál - Rabóczky Judit szálakat vittük végig. Ezek izgalmas kereszteződései is színesítik a képet.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a grafika oktatás liánzata jóval töredezettebb. A grafikát autonóm művészeti alkotásként fókuszba állító képzést Olgyai Viktor teremtette meg, munkáját tanítványa, Varga Nándor Lajos folytatta. Bortnyik Sándor vezetésével 1949-ben igazolt át az Iparművészetiről a Képzőművészeti Főiskolára Hincz Gyula, Kádár György, Koffán Károly és Konecsni György. Az új tanszék vezetését Ék Sándorra bízták. Azóta a képgrafika és a tervezőgrafika területén is folyamatos a magas színvonalú a képzés, olyan sűrűn kereszteződő, de jól követhető mester-tanítvány láncolatokkal, mint Raszler Károly - Szurcsik József - Eszik Alajos - Madácsy István - Dobó Bianka, vagy a tervezőgrafika területén Zelenák Crescencia - Molnár Kálmán - Felsmann Tamás - Lelkes László.

Az alakrajz és anatómia oktatása a kezdetektől meghatározó eleme a Képzőművészeti Egyetem művészképzésének, de az Anatómia Tanszéken folyó alkotómunka nem írható le a hagyományos mester-tanítvány láncolatokkal. A ma már világhírű művészeti anatómia képzést Barcsay Jenő alapította, munkáját a tanszéken Patay László és Kiss Tibor folytatta.

Kollégáik, utódaik munkáját a Lián c. kiállításon a perkátai ásatás során feltárt emberi maradványok arcrekonstrukciós rajzai mutatják be. A Kőnig Frigyes vezette program munkájában oktatók és hallgatók is részt vettek.

A Lián kiáltás minden művészt egy-egy munkájával reprezentál, a látogatók a neveknél szereplő QR kód segítségével bővebb anyagot is találnak a művészről és életművéről.

A Lián kiállítás műtárgyai a Képzőművészeti Egyetem saját gyűjteményéből és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származnak, továbbá művészek, leszármazottak és hagyatékgondozó intézmények kölcsönzésének köszönhetőek.

A kiállítás grafikai munkáit Hurai Adél tervezőgrafika hallgató végezte.