Makra Péter mérnök 2010 óta három alkalommal dolgozott Délkelet-Ázsiában. A legtöbb alkalmat az Indiai-Himalájában, a Kis-Tibetként is nevezett Ladak tartományban töltötte. A fotókiállítás segítségével betekintést nyerhetünk, hogy milyen az élet a szűkös erőforrások és szélsőséges éghajlat övezte vidéken.

A szegedi Makra Péter 2010-ben önkéntesként dolgozott a zanglai királyi vár felújításán Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Péter, bár magasan képzett szakember, először kétkezi munkával segített az addigra már elkeserítő állapotban lévő épület megmentésében. Eközben folyamatosan bekapcsolódott a munkaszervezésbe is, segítve Finta Sándor budapesti főépítész, csoportvezető munkáját. Az építészeti szakemberek, restaurátorok, távolkelet-kutatók célja az volt, hogy megmentsék az összeomlástól az észak-indiai kolostort. 2010. augusztus 5-én ugyanis több évnyi csapadék zúdult le a Himalája nyugati részén, India északi csúcsán található Ladakh­ra, több, mint 100 város és falu, közöttük Ladak fővárosa, Leh szenvedett beláthatatlan károkat. A turistákat evakuálták, katasztrófahelyzet alakult ki. Péterék az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet terepjáróival az elsők között érkeztek a katasztrófa sújtotta területre. Jelentkezésére elsőként a Ladaki Ökologiai Fejlesztő Csoport (Ladakh Ecological Development Group) reagált, így nyolcadmagával láttak neki az árvízkárok helyreállításának megszervezéséhez. Olyan árvíz- és földrengésbiztos, szolár fűtésű vályogházakat terveztek, amelyek külsejükben tökéletesen illeszkednek a helyi építkezés hagyományaihoz, azonban sokkal jobb belső hőszigetelést adnak, sokkal magasabb komfortérzetet biztosítanak lakóik számára. Makra Péter 2010-ben elnyerte a közszolgáltatási kategóriában az Indiai Köztársaság legmagasabb erkölcsi elismerését, a „CNN-IBN A 2010. Év Indiai Embere Díjat.

Olyan jól végezte a dolgát, hogy 2017 tavaszán újra felkeresték: villamos tervező szakértőre volt szükség a 3800 méter magasan, a világ egyik legelszigeteltebb helyén található Matho Lámakolostor felújításához. A múzeum fő célja a buddhizmus tárgyi örökségének megmentése, egészen pontosan a Matho Kolostor kincseinek elhelyezése a kolostor épületegyüttesébe tervezett Matho Múzeumba. Letűnt korokat idéző kincsei közül is kiemelkedik a Matho Lámakolostor thangka gyűjteménye, amelynek egyes darabjai egyidősek az 1410-ben alapított kolostorral. A thangka lényegében egy pamut vagy selyem alapra felvitt festmény. Általában kolostorok, szentélyek falát díszítik, de fő céljuk, hogy segítséget nyújtsanak szemlélőjük számára a spirituális elmerülésben, a meditációban. A Matho Múzeum Projekt legfőbb célja az volt, hogy ezeket a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat megőrizze az utókornak, és lehetőséget biztosítson az érdeklődők számára, hogy múzeumi körülmények között találkozhassanak a történelmi jelentőségű alkotásokkal.

2021. november 5-től a Somogyi-könyvtár központi épületében és fiókkönyvtáraiban kötelező a maszk használata.