Novák Mihály fotó- és grafikusművész kiállítása

2022. augusztus 13. (szombat) 16:00 - 2022. augusztus 30. Zempléni Fesztivál - Paulay Ede Színház Galériája - Tokaj 3950 Sárospatak
Ingyenes
2022. augusztus 13. (szombat) 16:00 - 2022. augusztus 30. Zempléni Fesztivál 3950 Sárospatak
Ingyenes

A Zempléni Fesztivál idei kiállításprogramja a jövőre 70 éves Topolyai Művésztelep alkotóinak munkássága köré épül. Topolya Szerbiában, a Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától 34, a határtól 44 km-re található, 60 %-ban magyar lakta, közel 15 ezres lélekszámú község, járási központ.


A Topolyai Művésztelep negyed évszázados fejlődése


Topolyán háromszor történt sikertelen kísérlet művésztelep megalapítására: 1914-ben, 1924-ben, majd 1951-ben. Utóbb Ács József és Dévics Imre foglalkozott ismét az alapítással, de ez akkor Zentára távozásuk miatt nem valósult meg.


A Topolyai Művésztelepet végül 1953-ban hozták létre. A telep első résztvevői-alapítói Ács József, Petrik Pál, Stevan Maksimović, Zoran Petrović, Boško Petrović és Miloš Bajić voltak – valamennyien festőművészek, s egyben ugyanazok, akik 1952-ben létrehozták a zentai művésztelepet. A művésztelep a régi iskola épületében, a város közelében kapott helyet. Dévity Imre volt a művésztelep vezetője és szervezője annak alapításától 1960-ig, ezt követően pedig Ipacs József, Ádor Pál és Zsáki István vezették a művésztelepet. A telep egyik programcélja az élet és a munka terének gazdagítása, vagyis a „kis szintézis” program volt, mely célul tűzte ki a művészetnek a kortárs építészettel való ötvözését (Duranci 2003). Ennek a programnak köszönhetően freskókkal, fali kerámiakompozíciókkal és szabadtéri szobrokkal díszítettek számos újonnan kiépült létesítményt Topolyán, Kishegyesen és Bácsfeketehegyen, iskolákat, egészségházakat, könyvtárakat, Topolyán a szállodát, így összekapcsolva a művészetet a környezettel. A telep résztvevői az egykori Jugoszlávia egészéből érkező művészek voltak, de emellett Magyarországról, Lengyelországból és Oroszországból is érkeztek résztvevők. A többség mégis vajdasági művész volt. A művésztelep koncepciója a kilencvenes években a társadalom válsága, ill. a háború miatt kényszerűen módosult, azonban ekkor sem szakadt meg a munka. Viszont egyre több fiatal művész csatlakozott, és folytatódtak a kiállítások is. A művésztelep gyűjteményében megtalálhatók a résztvevők képei, grafikái, rajzai és szobrai, amely így az idők során részben a szerzők ajándékaiból, részben pedig vásárlás útján bővült. A gyűjteménynek ma a topolyai Kray kastély terme, az Art Gallery ad otthont, ahol katalógusokkal kísért kiállításokat is szerveznek.


Az öt tárlatot tartalmazó sorozat folytatja a 2018-ban elkezdett – 2020-ban kényszerűségből szüneteltetett – tematikát: a mai határon túli magyar képzőművészet bemutatását. A Zemplén négy településén, Sárospatakon, Szerencsen, Tolcsván és Tokajban megrendezett bemutatók mindegyike különlegesség a maga nemében. Ha pedig valaki veszi a fáradságot és mindegyik kiállítást meglátogatja, átfogó képet kaphat arról, merre tart ma a topolyai alkotócsoport munkássága.


Novák Mihály – esetenként ifj. Novák Mihályként vagy "kis" Novákként említve, hogy festőművész édesapjától megkülönböztessék – operatőr, fotográfus, lomográfus, 1958-ban született Bácskossuthfalván az egykori Jugoszláviában, a mai Szerbia Észak-bácskai településén. 1978-ban a gimnázium elvégzése után az Újvidéki Televízióhoz (mai RTV) került segédoperatőrnek. 1984-től pedig az informatív műsorok operatőre volt, 2000-ig. Időnként operatőri munkát végzett a Duna Televíziónak és az M1 csatornának is. Ezt követően, 2010-ig a Subotičke Novine, majd a Subotičke hetilap fotóriportereként dolgozott. Azóta szellemi szabadfoglalkozásúként, szabadúszó fotósként és a történeti fotóeljárások néhány technikájának alkalmazójaként tevékenykedik. Utóbbi eljárások közül is egyik leggyakrabban használt módszere a cianotípia, amivel a fenti címlapképet is készítette.


Édesapja, a "nagy" Novák mellett egyik alapítója az 1978-ban létrejött bácskossutfalvi 9+1 képzőművészeti csoportnak (9 festő +1 fotós), ami a mai napig működik. Egész munkássága során a kísérletezéseket kedvelte, így jött létre a nulladik filmkocka nevű eljárás is (2002), amikor is festő barátait felkérte, hogy saját technikájukat felhasználva fejezzék be a felkínált fényképet. (A mai digitális világban talán már feledésbe is merült a fényképezőgépekbe befűzött filmek nulladik kockája, ami vagy sikerült, vagy nem, vagy teljesen, vagy részben fényt kapott, ezért ha biztosra akartunk menni, akkor a filmet eleve továbbtekertük az első kockára.)


2008-ban ismerkedett meg a lomográfiával, ahol egyebek között, a filmet különféle fizikai és kémiai hatásoknak kitéve, különleges hatású fotókat készített. A lomográfiában a fotográfia szabályait elhagyva, filmre fényképezett, Photoshopban nem megmunkált képeket kapunk.


A képzőművészeti csoportokon belül a festőkkel való találkozások, barátkozások irányították további munkásságát. Ezt a festői hatást a lomográfia után, leginkább a történeti fotóeljárások alkalmazásában találta meg.


A Szabadkai és a Zentai Városi Múzeum (Szerbia) gyűjteményében is egy-egy, történeti fotóeljárásokkal készült alkotása található.


Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnökeként szabadkai látogatásán a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban egy lomografiai munkáját kapta ajándékba. (2011.május)


2018. októberétől a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja, jelenleg Szabadkán él és alkot.


 

Hozzászólások