A TT3 helyszínéül a 2019-es tanévben Pécset választottuk, többek közt azért, mert több szálon kapcsolódik a 100 éves Bauhaushoz. Forbát Alfréd, Breuer Marcell és Molnár Farkas pécsi származású volt, Weininger Andor itt járt középiskolába. Molnárnak egy villaépülete, Forbátnak több lakóháza is épült a Mecsek lankáin. Több Pécsen is aktív kortársukat, akik személyesen nem jutottak el Weimarba, Dessauba vagy Berlinbe, erőteljesen inspirálta az új építészet szellemisége, mely felismerhető nyomokat hagyott Körmendy Nándor, Kőszeghy Gyula, Lauber László, Nendtvich Andor, Visy Zoltán és tanszékünk első vezetője, Weichinger Károly itt felépült munkáin. Ez a mai napig meghatározó, karakteres rétegét alkotja a városképnek.
Pécs a modern építészet korszakát megelőző és az azt követő időszakból is rendkívül gazdag épített örökséggel rendelkezik, mely az ókeresztény sírkamráktól az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es programja során megvalósult legújabb kortárs beruházásokig terjed. Ez utóbbiak tervezésében tanszékünk oktatói is jelentős szerepet vállaltak. A tudományegyetem jelenléte, a város fesztiváljai, a virágzó kulturális, zenei élet, a borkultúra és a mediterrán klíma Pécset különleges atmoszférájú hellyé teszi.

A kiírt tervezési feladatokat az kapcsolja össze, hogy mind erőteljes városépítészeti vonatkozásokkal rendelkezik: a meglévő szövettel, épített örökséggel találjuk szembe magunkat, mely általánosabban is felveti a meglévő és az új viszonyát. Különösen, ha a Bauhaus és az azt megelőző építészeti korszakok, illetve a kortárs építészeti kultúra és a jelen horizontján a történelem részeként elhalványuló Bauhaus kapcsolatára gondolunk. Mit jelent számunkra ez az örökség? Mennyiben aktuálisak a száz évvel ezelőtt felvetett kérdések?

A tervezési feladatokat úgy állítottuk össze, hogy minél gazdagabb képet kapjunk Magyarország ötödik legnagyobb településének aktuális urbanisztikai, építészeti problémáiról, és ennek kapcsán tudjunk eszmét cserélni épített és szellemi örökségről az abban való helyfoglalásról.

Négy tervezési helyszínt választottunk. Az első a Pécsi Tudományegyetem és több egyéb sportegyesület által használt Szigeti tömb, melyet úgy kellett fejleszteni, hogy a sportfunkciók egy közparkba ágyazottan jelenjenek meg, a lehető legnagyobb nyitottságot biztosítva mind a szabadidős programok, mind a használók számára. A második, a 48-as teret keleti irányból határoló régóta beépítetlen tizes tömb, melynek városszerkezeti elhelyezkedésében rejlő lehetőségeket az egyetem és az ipar kapcsolatát szolgáló oktatási épület tervezésével használtuk ki. A harmadik az egykori Park mozit magába foglaló tömbbelső, melynek rendbetétele elsősorban a belváros parkolási gondjait igyekezett megoldani. A negyedik pedig a Balokány területe, ahol a fürdő és a park újjáélesztésére tettünk kísérletet.

A tervezési programok összeállításában Dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze és Szécsi Zsolt, Pécs város főépítésze volt segítségünkre, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni!

Tárgyfelelős: Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens

Oktatók: Gyökér András, doktorandusz, Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus; Kronavetter Péter DLA, egyetemi tanársegéd

Kiállító hallgatók névsora: Bácsi Kinga, Burányi Fanni, Doba Fruzsina, Egri Mátyás, Ficsor Enikő, Hajós Fédra, Hoffmann Eszter Klára, Horváth Árnika, István Nóra, Jovan Endre Milán, Kiss Krisztián, Ludányi Nóra, Mester-Csiki Borbála, Mezei Fruzsina, Nyeste Adél, Örökös-Tóth Eszter Ágnes, Pájer Tamás, Pintér Alina Felicia, Rátgéber László, Száraz Anna, Szikora Anita, Szolga Kata, Vadányi Zita