Még van azért kiállítás, ami nyitva. Ha Szentendre környékén jártok, nézzetek be a Vinczemill-be! Ha éppen nincs kiállítás, a hely akkor is varázslatos. 

„Vannak művészek, akiknek életműve monolit jellegű. Mondanivalójuk, műveik tartalma könnyen körüljárható, formaviláguk, szemléletmódjuk egységes, könnyen felismerhető. Vannak művészek, akiknek tevékenysége, érdeklődésük tárgya, a választott műfaj és technika állandóan változik, legalábbis a felületes szemlélő szemével nézve, a mélyebb összefüggések szintjén ugyanis az ő életművüket is ezer szál tartja össze. Mindkét út járható, egyik sem alábbvaló a másiknál. Hogy ki melyiket választja, az részben karakter, részben sors kérdése. Szyksznian Wanda az utóbbi kategóriába tartozik. Természetének része a változékonyság, de a sorsa is úgy hozta, hogy mint alkalmazott grafikus, a legkülönfélébb óhajokat teljesítse magas színvonalon. A művésznő – rövid életrajzából is megtudható – azonban nem a sors játékszere. Ő maga választotta ezt a pályát.
Sorsa csupán alkalmat teremtett arra, hogy korábban alkalmazott grafikusként arasson babérokat, utóbb pedig mivel a szakma hazai művelői a globális reklám térhódítása miatt kisemmizetté váltak, autonóm művészként folytassa pályáját. Szyksznian Wanda sokoldalú művész, sokoldalú életművét is ezer szál fűzi egybe. Gondolat, szellemesség, a szépség, az újdonságok, szakmai hitelesség, technikai bravúr, és igényesség, amely a látszólagos könnyedség mögött van. Megszenved a sikerért, hiszen a kitaposott ösvények helyett, állandóan az új utak keresése hajtja.”  (Vincze László papírmerítő)