A kiállítás Augustin Hirschvogel (1503–1553) több mint félszáz, vadászati témájú rajzát mutatja be.
Hirschvogel ötvenhárom lapból álló üvegablakterv-sorozata igazi kultúrtörténeti ritkaság. A tervek különféle vadak (szarvasok, vadkanok, medvék, farkasok, rókák, nyulak, mókusok) és szárnyasok befogását, elejtését mutatják be.
A reformáció hatására a 16. század első harmadában megszűntek Nürnbergben a templomi üvegablakokra szóló megbízások, ezért a Hirschvogel üvegablakfestő család kisebb, főként világi témájú művek festésére tért át. Augustin a család sokoldalú tagja volt, aki üvegablakfestőként, rézkarcolóként, térképrajzolóként és matematikusként is működött. Rajzstílusára elsősorban idősebb kortársa, Albrecht Dürer hatott.
A kiállításon bemutatott sorozat 1530–1536 között Nürnbergben készült. A kompozíciók a korszak legváltozatosabb vadászat-ábrázolásai, amelyek a széles körben ismert korabeli vadászati kézikönyvek nyomán elevenítik fel mind az előkelő társaságok kedvteléseként űzött szarvashajtást, solymászatot, halászatot, mind a jól bevált vadásztrükköket, amelyek többségét a középkor óta ismerték és alkalmazták az alsóbb társadalmi rétegek. Hirschvogel a jeleneteket kortárs tájba helyezte, és az újdonságnak számító puskát is többször ábrázolta rajtuk. A kiállított rajzok alapján a 16. században színes üvegablakok készültek, amelyek közül tizenöt máig fennmaradt, néhányat reprodukción mutatunk be a kiállításon.
A lapok a nürnbergi Praun gyűjteményből kerültek az Esterházy gyűjteménybe, majd onnan a Szépművészeti Múzeumba. A sorozat egyes darabjai korábban többször szerepeltek a Grafikai Gyűjtemény legszebb rajzait felvonultató tárlatokon és albumokban, a teljes sorozat azonban most kerül első alkalommal a látogatók elé.
Hozzászólások