A 100 évvel ezelőtt született Wagner Nándorra (1922–1997) nagyszabású kiállítással emlékezünk. Különös életműve három korszakra tagolódik és három országhoz – Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz – kötődik, így élete során háromszor indította újra művészeti karrierjét. A hazai pályakezdő időszakban tervezett szobrai közül a mai napig látható az 1955-ben felavatott dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobra, ám más monumentális köztéri szobrait csak életműve lezárulta után avatták fel, a japán-magyar Academia Humana – Wagner Nándor Művész Hagyatékát Ápoló Alapítvány támogatásával. Wagner 1956-ban Svédországba emigrált, ahol művészi karrierje kiteljesedett, az itt töltött időszak jelentőségét számos köztéri szobra jelzi. Emléket állított a második világháború lengyel áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils Holgerson csodálatos utazása című művének Márton lúdját is megformázta. Svédországban megismert képzőművész feleségével, Akiyama Chiyo-val 1969-ben Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház is tartozik. Legismertebb alkotása a budapesti Gellérthegyen 2011-ben felavatott, meditációra hívó szoborcsoport, a Filozófiai kert, amely „Egymás jobb megértésének” jegyében fogant. Az egyistenhitű vallásalapítók, filozófusok megformázásával Wagner Nándor arra kereste a választ, ami bennünket, embereket összeköt. A műcsarnoki kiállítás középpontjába állított, legkorszerűbb technológiával, 3D-nyomtatóval készült szobormásolatok most is együtt gondolkodásra buzdítanak.