Deák Renáta, Tereza Worowska, Robert Svoboda és Görözdi Judit műhelybeszélgetése

Ki olvassa Esterházy Pétert? Van, aki szinkronhangjaként nem tehet másképp: az úr ír, a papír mindent kibír, de meddig bírja a mondatok hálójában vergődve ordító műfordító? Vagy éppenséggel a fordító az, aki – nem hagyva szemernyi esélyt sem a rá leselkedő számtalan veszélynek – jókedvűen lubickol, kemény diókat törve örömködik, könnyedén elkerülve a szövegromboló karambolokat, nyelvi rejtvényeket fejtve dorombol?

Ki is az az EP nevű úr? Minden fordítók személyi edzője, vagy kárörvendően fénylő, örvénylő nyelvű merénylő? A Harmónia, a Javított és a Hasnyálka... Terítéken minimum eme három mű, valamint az átültetésük csínjáról & bínjáról trécselő, három távoli ország – Szlovákia, Lengyelhon és a Cseh Korona tartományai – könyvbarátait kiszolgáló három műfordító, in concreto Deák Renáta, Teresa Worowska és Robert Svoboda. Ha valakik, ők biztosan olvasták Esterházyt, hogy nyomukban, illetve nekik köszönhetően sok ezer nem magyarul olvasó olvasóhoz is eljusson.
A beszélgetés egyengetője pedig Görözdi Judit irodalomtörténész