A járvány rávilágított a média, a kultúra, a művészet, az intézmények, a terápiák válságára. Megnehezítette az előretervezést, felfokozta a létbizonytalanságot, az utópiák kiégtek – hogyan érinti ez a kortárs irodalmat, művészetet, kultúrát? Vajon szükség van a kulturális intézményeink megerősítésére, a közös cselekvésre?
A V4 országainak vezető folyóirataival megpróbálunk közösen gondolkodni a lehetséges pozitív jövőképekben, forgatókönyveken. Hogyan újítsuk meg az intézményeket? Hogyan részesítsük előnyben a közösségi szempontokat? Hogyan gondoljuk újra a természettel való kapcsolatunkat? Hogyan érzékenyítsük egymást a közös jövőre?
A Tiszatáj a cseh A2, a lengyel Dwutygodnik és a szlovák VLNA folyóiratokkal együttműködve járja körbe a válság utáni lehetséges jövőképek kérdését. A négy visegrádi folyóirat Vissza a jövőbe – Return to the Future címmel cserélt szerzőket egymással.
Résztvevők: Básthy Ágnes, Ludwika Włodek, Mária Modrovich, Peter Šulej és Michal Špína.
Az angol nyelven zajló beszélgetést Lengyel Zoltán vezeti magyar tolmácsolással..
A résztvevők:
Básthy Ágnes közel 15 éve foglalkozik kultúrával, művészettel és szociológiával. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja és volt vezetőségi tagja. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának volt tagja. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakán szerez MA, majd 2014-ben a Kaposvári Egyetem fotográfia szakán szerez BA diplomát. Jelenleg az ELTE TÁTK Szociológia Doktori iskolájának doktorandusza. Kutatási területe a rendszerváltás utáni magyar képzőművészet.
Michal Špína (1985) filozófiát és összehasonlító irodalomtudomány szakokon végezte el egyetemi és posztdiplomai tanulmányait Prágában. Varsóban, Santiago de Compostelában és Santiago de Chilében volt cserediák. 2021-től a kéthetente megjelenő kulturális folyóirat, az A2 főszerkesztője. Közép-Európa és Latin Amerika irodalmairól, kulturális és szociális kérdéseiről ír, illetve tömegközlekedéssel, különösen a vasutak működésével foglalkozik. Főként spanyol nyelvből fordít.
Ludwika Włodek – újságíró és riporter, több könyv szerzője. Legutóbbi könyve, Afganisztán lázadói a függetlenségért harcoló afgán nőkről szól. 2017-ben megjelent a “Négy zászló, egy cím. Szepesi történetek” című könyve.
A Varsói Egyetem Közép-Ázsia kutatóközpontjának szociológia-szakos tanársegéde. Érdeklődési köre: az identitás-politika, a nemzeti ideológiák, az etnikai és nemi diszkrimináció, a modernizáció és a szociális változások, az iszlám kultúra és politika, illetve a poszt-szovjet tanulmányok.
Mária Modrovich angolul és szlovákul ír, eddig 4 prózakötetet adott ki. Magyarul a Flesbek című elbeszéléskötete jelent meg Pénzes Tímea fordításában a Phoenix Kiadónál. A kötetét az Európai Únió Irodalmi Díjára jelölték 2019-ben, emellett rangos hazai elismeréseket is kapott. A VLNA folyóirat egyik szerkesztője, a pozsonyi Novotvar fesztivál egyik szervezője. Műveit angol, cseh, magyar, német nyelvre fordították. A Visegrádi Irodalmi Ösztöndíj nyerteseként Budapesten, illetve Pozsonyban volt ösztöndíjas.
Peter Šulej (1967) költő, prózaíró, a Drewo a srd kiadó alapítója, az Ars Poetica, a Novotvar fesztiválok alapítója, a Vlna (Hullám) című folyóirat főszerkesztője. Tíz verskötete, két elbeszélés-kötete, három regénye jelent meg. Poszt-romantika, alternatív kultúra, sci-fi próza. Besztercebányán született, jelenleg Pozsonyban él és alkot.
Lengyel Zoltán 1982-ben született Püspökladányban. 2001 óta Szegeden él. Az SZTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. Egy szépirodalmi és egy értekező prózai kötete jelent meg. Zenekarokban zenél(t), a szegedi Grand Café kultúrkomplex és kávézó főmunkatársa. A Metanoia Artopédia független színházi társulat munkatársa. Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjban részesült. Publikált többek között a Kalligramban, a Helikonban, a Tiszatájban, valamint a Symposionban.
