Vendég: Dragomán György, József Attila-díjas író
Moderátor: Kilián László szerkesztő

„ …Belenyúlok a lisztbe, végighúzom a deszkán az ujjam. Hasonlít a Nagymamáéra, de nem pont olyan. Nagymama azt mondja, nem jó, kitörli. Próbáljam újra. A lisztet nézem, elképzelem Nagymama ujjának a nyomát a liszt alatt, hagyom, hogy az ujjam megtalálja, hagyom, hogy végigfusson rajta.
Nagymama bólint, két másik vonalat húz a lisztbe, a vonalak úgy keresztezik egymást, hogy egy göcsörtös villámot formáznak, csak egy pillanatra látom, Nagymama rögtön kitörli. Én jövök, vissza kell rajzoljam. Az ujjaim nem találják a nyomot. Nagymama azt kérdezi, mi van, vak vagyok, nem láttam, mit csinált? Azt mondom, nem vagyok vak. Láttam, csak elfelejtettem. Nagymama azt mondja, most volt, nem felejthettem el. Azt mondja, gondolkozzak, azt mondja, emlékezzek. A lisztet nézem, a mozdulataira gondolok, hogyan mozgott a karja, a csuklója, a keze, az ujja. Én is úgy nyúlok a lisztbe, én is úgy mozgatom a karom,
kibújik az ujjam alól a villám. Nagymama azt mondja, na ugye. Na ugye, hogy emlékszem. Kitörli, most már nemcsak egyenes vonalakat rajzol, köröket, csigavonalakat, egymásba fonódó mintákat, madarakat, halakat, macskákat, virágokat, egy nagy fát, lángokat. Mindegyiket kitörli, mindegyiket utánarajzolom. …”