Két költő, akikhez közel áll nemcsak az írott szó, de a zenei hang is. Egyik a rock'n'roll-t szereti, másik az experimentális hörgést. A Garten irodalmi felolvasóestjén Tóth Kinga Írmag és Fenyvesi Ottó Hatvanhat című kötetét mutatjuk be nem mindennapi módon. Moderátor: Nemes Z. Márió

Fenyvesi Ottó a Vajdaságban született költő, képzőművész.Még egyetemista volt, amikor bekerült a legendás vajdasági irodalmi lap, az Új Symposion szerkesztőségébe. Az ott publikáló költők – Tolnai Ottó és Domonkos István – munkássága jelentősen befolyásolta Fenyvesi pályájának kezdetét.
„Fenyvesi hangja posztginsbergi, Danilo Kis és Nagy Gáspár közép-európai szabad verseivel rokon… mintha egy lemezlovas beszélne, a dallamok fölött egyre csak mondja, mondja, mert fél, ha egy pillanatra is abbahagyná, örökre némulna el. Költeményeinek van valami nagyon erős rock and rollos vonzása, íve, feszültsége. Olyan versek, melyek ötezer wattal szólnak a fejünkben.....ez a kiváló költő egyedül teremtette meg a poétikai invenciózusság bőrdzsekis anarcholíráját a magyar irodalomban- írták róla kirtikusai.

Az Újvidéki Rádióban rockzenei műsort vezetett – Zenedoboz, Zenei kaland és Maximum rock and roll címmel. A 1980-as években a magyarországi alternatív zenéket is ő játszotta le először a rádióban. Elküldték neki postán Magyarországról, ő pedig beszerkesztette az adásába. A Vajdaságban volt hallható az éteren keresztül először az ETA, a CPG, az URH, a Kontroll, az Európa Kiadó, a Beatrice, a Bizottság. Jugoszláviában az egyetlen punk és alternatív zenei műsor az övé volt.

1980-tól Sziveri János lett a Symposion főszerkesztője, aki mellett újra radikális, rendszerellenes irodalmi folyóirat lett a lapn. 1981-ben Fenyvesi Orgia Mechanika című verse miatt leállították a nyomtatását. és közvádló elé akarták állítani. Később betiltották az egész szerkesztőséget. Amikor jött a délszláv háború, és 1991-ben Vukovárt ostrom alá vették Fenyvesi Ottó úgy döntött, átjön Magyarországra. Kis hollandiai kitérő után végül Veszprémben telepedett le családjával. Jelenleg Lovason él. Idén jelent meg 66 című verseskötete, melyből a verseket a költő saját tolmácsolásában hallhatja a közönség.

Tóth Kinga intermediális alkotó, író-költő-fordító, performer, tanár. Verseit angol, német és magyar nyelven performanszokkal, vizuális- és hanginstallációkkal, kiállításokkal mutatja be. Solitude, Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas, Hazai Attila-díjas és Margó különdíjas. All Machine projektjével Európában hang-és videóperformanszokat, kiállításokat valósít meg, valamint előadásokat tart multimédiás irodalomról, ASMR-irodalomról. Első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelent meg, magyarul pedig a Magvetőnél. Legújabb kötetei: Wir bauen eine Stadt (németül írt versek, grafikák, Parasitenpresse, Németország, 2016), Village 0-24 (vizuális költemények Normal Gergellyel, angol, Melting Books, 2016), Textbilder (minikatalógus, német, GEDOK, Németország, 2016), Holdvilágképűek (magyar kispróza, montázs, Magvető, 2017), Sprachbau (vizuális költészet, Flugschrift, 2018) PARTY (német versek és grafikák, Parasitenpresse, 2019), (angol versek és grafikák Birds LLC, 2019), Maislieder (német versek és vizuális költészet Thanhäuser, 2019), OFFSPRING/ÍRMAGOK (magyar és angol versek, grafikák, fotók, montázsok, zene, YAMA art, 2020) 2019-2020-ig Graz város írója, Zug és Berlin művészeti ösztöndíjasa. 2020-ban nemzetközi intermediális és irodalmi munkásságáért Hugo Ball Támogatói Díjat és a Bernard Heidsecke performatív irodalmi díjat kapta meg. 2021-ben a Villa Waldberta és a Nova Czvernovka művészeti rezidenciaprogramok nyertese.
Kiállításait 2020-ban és 2021-ben a 1111 Galéria-Budapest, Kirakat-Debrecen, Magyar Intézet-Észtország, Villa Waldberta-München, Nova Czvernovka-Pozsony, Centre Pompidou-Paris és a Villa Renata-Basel mutatta be.