A Mélyrepülés Cseh Tamás egyetlen olyan albuma, melynek szövegét nem Bereményi Géza, hanem Csengey Dénes írta. Csengey szövegei őszinték, egyenesek és szenvtelenül állítanak tükröt minden korosztálynak és kornak, nem csak a ‘80-as éveknek, de erős ajánlással nekünk, magyaroknak. Az album 1988-ban jelent meg és aktualitása most is mellbevágó. Az előadás stílusa Csengey szerint: “fából vaskarika, dalokkal átszőtt epikából születő monodráma”
Az előadás célja nem egy Cseh Tamás-emlékest, hanem újra élővé tenni a dalokat és a köré írt történetet és félig színház félig koncert formában újra élővé tenni. A Mélyrepülés főszereplője Novák Béla, aki egy őrszobában találja magát, mert egy presszóban csak ült és nézett. Itt kezdődik a történet és egy belső utazással folytatódik, míg Novák meghozza a döntést...
“És ment Novák a hajnali utcán. Egy könnyű érzést vitt magával, hogy ő szabad, hogy egyfolytában az, és ebben a pillanatban elhitte magáról, amit mindenki beszélt róla, hogy az ő torkában tényleg van egy ilyen kipróbálatlan hangfekvés, amin ha énekelni kezd akkor az egész ország el emelkedik a talajszinttől és ezerméteres magasságba fellebeg.”

Játssza: Tóth András
Zenészek: Laczi Sándor (cselló), Nánási Attila (gitár, vokál), Tóth Ábel (gitár)

“Végérvényesen vége az önsiratások itallal celebrált ceremóniáinak, a bukott hős romantikus pózában való tetszelgésnek, a szónoki lendületű nemzedéki önáltatásoknak, a tehetetlenséget, a kilátástalanságot játékos, fintoros poénba fordító mesteri trükköknek, a terméketlen iróniának és öniróniának, a langyos nosztalgiával nyakon öntött estéknek, a mindentudó összekacsintásoknak, a csodavárás alkohollánggal lobogó hitének, az elvetélt sorsok halálos pátoszának, az egész nemzedékesdinek, letagadhatatlanul és visszavonhatatlanul vége ... Mind-mind tarthatatlan.” Csengey Dénes